„Azért dolgozunk, hogy megéljünk”

Hozzászólások a kongresszuson

Tanácskozik a kongresszus

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke hozzászólásában megerősítette: a versenyszférában a munkavállalók 40 százalékának a bérjövedelme nem éri el a létminimumot, növekvő ütemben terjed a dolgozói szegénység, amit részben elfed a fekete gazdaság magas aránya. Hangsúlyozta: a hazai munkaerő folyamatos leértékelődése zsákutca az ország számára, amely nem visz előre. A változás egyik feltétele – mondta -, hogy próbáljuk megváltoztatni a munkavállalók reflex szerű félelmét, ami gátolja a szakszervezet alapértéke, a szolidaritás megerősödését is. – Hiszen a szakszervezet erejét éppen az adja, hogy közösen legyőzzük az egyéni félelmeket - hangsúlyozta. A szakszervezeti tisztségviselők védelme a kollégák kezében van, az új tisztségviselők is akkor vállalják szívesen a megbízatásukat, ha érzik a támogatást, ha van hátországuk. Ehhez azonban növelni kell a szakszervezeti forrásokat és az erők koncentrálását is - jelentette ki az MSZOSZ elnöke a szakszervezeti integrációról adott tájékoztatójában, nem titkolva azt sem, hogy sok ellendrukkere is van az összefogásnak.

A vitában felszólalt Balogh Béla, az ipari szövetség elnöke is, aki úgy ítélte meg, hogy sok igazság van a régi mondásban, miszerint ipar nélkül a nemzet félkarú óriás. Úgy tanultam - mondta - az ugyancsak vasas apámtól, hogy a vasas szakma mindig kenyeret ad. Sajnos azok az idők elmúltak – fűzte hozzá - a vasasoknál és a húsosoknál is. Az elszegényedésre utalva úgy ítélte meg, sok embernek fontosabb, hogy a konyhaasztalon legyen hús, mint az, hogy a ház előtt álljon autó.

A küldöttek hozzászólásaiban elhangzott, hogy az érdekvédelemhez is pénz kell, fontos a szervezettség, de konfliktusok esetén a mozgósító erő számít. Az új nemzedékek új igényekkel, új törekvésekkel jelennek meg, a fiatalokat segíteni kell, hogy felismerjék a szakszervezet jelentőségét. Gyulán és a másik két helyen sem lehetett volna megvédeni a munkahelyeket a HDSZ nélkül. A húságazat és a szakszervezet szorongatott helyzetében az embernek a „roncsderbi” kifejezés jut az eszébe - mondta egy hozzászóló. – Nem azért járunk be dolgozni, hogy szenvedjünk, hanem azért, hogy meg tudjunk élni - jelentette ki és hozzátette: nem lehet bátor kiállást elvárni az emberektől, ha azt látják, hogy a szakszervezeti vezetők is veszélyben vannak. A pápai esettel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy a menedzsment felelőtlen döntést hozott Harkai kolléga azonnali elbocsátásával és a tulajdonos önkormányzatot képviselő polgármester magatartása sem észszerű az ügy kezelésében. A szakszervezeti integrációról olyan vélemény hangzott el, hogy a három konföderáció egyesülése kevésbé átlátható, mint az ipari szakszervezetek fúziója.