Centenárium évi rendhagyó krónika

Csődeljárást kért a Pápai Hús 1913 Kft.

Száz év nagy idő. A nevezetes évfordulót általában illik megünnepelni, akkor is, ha egyetlen emberről van szó, még inkább, ha iparágat megtestesítő gyáregységről, munkásgenerációknak életcélt, megélhetést nyújtó munkahelyről. A Pápai Hús 1913 Kft. nevében is hirdeti száz éves fennállását, s bizonyára nagyon sokan voltak - főleg olyanok, akik családjukban élő hagyomány alapján kötődnek az üzemhez -, akik azt gondolták, hogy a kerek évfordulót majd méltó körülmények között élhetik meg. Ám az ünneplések helyett a 2013-as esztendő egészen más, váratlan eseményeket hozott a közösség életében. Harkai Attilával, a cégnél működő húsos szakszervezet elnökével tekintettük át a pápai húsüzem helyzetét.

Reménysugárral indult

A mai helyzet közvetlen előzményei még a múlt év december 8-ig nyúlnak vissza, amikor Budapesten a húsipari dolgozók országos demonstrációt tartottak, amelyen természetesen a pápaiak is ott voltak. Ezt követően megnyugtatóan hatott az örömteli hír, hogy a kormányzat segítséget nyújt az ágazatnak. A pápai üzem szakszervezeti irodájának ajtaján most is ott van a nagybetűs hírt közlő lap, miszerint Lázár János: „A kormány megmenti a húsipari dolgozók munkahelyét”.

Az Infopápa.hu honlap arról számolt be, hogy a pápai önkormányzat képviselő testülete zárt ülésen tárgyalt a Pápai Hús 1913 Kft. sorsáról. Dr. Áldozó Tamás polgármester ezt követően közölte: az önkormányzat a helyi munkahelyek védelmére elegendő forrással rendelkezik. Elmondta, hogy az önkormányzatnak szándékában áll - elsősorban tőkeemeléssel - nagyobb tulajdonosi részt szerezni a Pápai Hús 1913 Kft.-ben és az ezzel együtt járó nagyobb felelősségnek eleget tenni. Vagyis garantálni azt, hogy a beszállítók megkapják a szállításuk ellenértékét, a dolgozók pedig a fizetésüket. Ugyanis a Magyar Kormány karácsony előtt számos önkormányzat támogatásáról döntött a költségvetési pénzmaradvány felhasználásával. A megsegített önkormányzatok között szerepel Pápa is, amely másfél milliárd forint értékű támogatást kapott, hogy a helyi munkahelyek védelme érdekében fellépjen.

Eddig a honlapon közölt tudósítás, amely jogos bizakodásra adott okot. Aztán decembertől egészen áprilisig huzódott az alku a régi tulajdonosokkal. A korábban hangoztatott feltételekből is sok nem teljesült, például maradt a bénítóan magas áfa, aztán közbe jött az útdíj bevezetése is, pedig az élő állatnak el kell jutnia valahogyan a feldolgozóba, a készterméknek pedig a kereskedelemhez.

Kollektív szerződés-felmondás és csődeljárás

Közben változások álltak be az üzem vezetésében. Előbb a régi igazgató mellé tulajdonosi megbízottat neveztek ki, miáltal május végéig kettős vezetés volt, majd kinevezték az új cégvezetőt. A társaság működésében azonban sok változás nem történt, mivel az anyagi feltételek továbbra is korlátozottak voltak. Elkészült a reorganizációs terv, de ennek végrehajtásához pénzre van szükség. A beszállítók egyre türelmetlenebbekké váltak, a velük szembeni tartozás egy adott pillanatban már a másfél milliárdot is meghaladta. Csupán a kapuvári húsüzem leállítása óta Pápára szállító rábaközi beszállítóknak 52 millió forintja ragadt benn, amit tüntetéseken, majd júliusban beszállítói fórumon követeltek. Most ott tart a dolog, hogy a pápai húsüzem többnyire azonnali készpénzfizetés ellenében jut csak termeléshez szükséges alapanyaghoz.

Mindez súlyos problémákkal járt, amiknek a következményeként a kormány által nem rég stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősített gyár július 9-én csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be a Veszprémi Törvényszékhez. Ezzel a társaság a végzés közzétételétől számítva 120 napos (november 12-ig tartó) fizetési haladékhoz jutott.

Ám még ezt megelőzően, június 28-án a munkáltató - arra hivatkozva, hogy nem tudja garantálni a benne foglalt kötelezettségeket - egyoldalúan felmondta a kollektív szerződést. Néhány nappal előtte azzal keresték fel az üzemi szakszervezetet, hogy közös elhatározás alapján tegyék ezt meg, de a dolgozók érdekvédelmi szervezete természetesen ebbe nem egyezett bele. A közös elhatározás azonnali hatállyal járt volna, így azonban az egyoldalú felmondás értelmében a három hónapos felmondási idejére, vagyis szeptember 28-ig átmenetileg még érvényben marad a kollektív szerződés. Még bonyolította a dolgot az is, hogy az üzem vezetése a gyár keretein belül július elsejei indítással száz fővel létrehozta a pápai szeletelt és darabolt hústermékeket csomagoló Kft-t. A kollektív szerződés kapcsán folytatott vitában a szakszervezet írásban kérte a cégvezetéstől, hogy a kollektív szerződés érvényességét az új kft-re is terjesszék ki, de nem találtak meghallgatásra. Mivel mindez rendellenes joggyakorlásnak minősül, a szakszervezet, miután véleményét a cégvezetés tudomására hozta, munkaügyi bírósághoz fordult az ügyben. Az első tárgyalást szeptember 11-re tűzte ki az illetékes Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Petíció és ígéret

Az üzemi szakszervezet vezetősége, miután sikertelenül kezdeményezte a tárgyalást valamennyi ügyben, felállított egy saját stratégiát. Megkezdett egy aláírásgyűjtést, amely arról szólt, hogy a munkavállalók ragaszkodnak a kollektív szerződéshez, a munkaadó vonja vissza annak felmondását. A dolgozók döntő többsége aláírta a követelést. Hiába, a tárgyalási készség újból elmaradt. A következő lépés egy villámakció volt, mivel elkerülhetetlenné vált, hogy a nyilvánosság elé lépjenek a gondjaikkal. Végül utcai demonstráció lett belőle, július 22-én a pápai Fő téri húsbolt előtt összegyűlt mintegy száz ember a Kossuth utcán végigmenve a polgármesteri hivatal elé vonult. A munkahely biztonságát, tisztességes munkáért tisztességes bért követelő jelmondatokat skandáltak. Az önkormányzatnál, miközben a megjelent polgármesternek, dr. Áldozó Tamásnak átnyújtotta a petíciót, Harkai Attila szakszervezeti elnök elmondta: fő céljuk a megállapodás, hiszen mindenki a megoldást keresi. Ismerik a cég állapotát, de senki sem gondolhatja komolyan, hogy a kollektív szerződés eltörlésével javítható a helyzet. A városvezető azt válaszolta, hogy a megszüntetett helyett lehetőség van új kollektív szerződés megkötésére, mégpedig olyanra, amely alkalmasabb lehet a társaságnál kialakult állapotok kezelésére. A következő hónapokban - hangsúlyozta - nem az a kérdés a Pápai Húsnál, hogy milyen jogosítványok lesznek a kollektív szerződésben, hanem az, hogy az ott dolgozó 950 embernek lesz-e fizetése. Mi azt szeretnénk, hogy legyen - fogalmazott a polgármester. A pápai honlapon megjelent nyilatkozatában pedig kijelentette: „Hiszünk abban, hogy a Pápai Hús újjászervezett, jól szervezett gyártási körülmények mellett stabilan a piacokon tud maradni, kedvező piaci körülmények mellett pedig növekedésre is képes lesz.”

Ezen a rendezvényen a média (főleg a helyi és a megyei) igen szép számban képviseltette magát. A Pápai TV egy beszélgetést is sugárzott a témában a polgármesterrel. Ám ez igen egyoldalúnak bizonyult, a petíció tartalma nem kapott hangsúlyt. Ekkor született meg annak a video üzenetnek az ötlete, amelyben Harkai Attila a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének pápai alapszervezete nevében kihangsúlyozta a magyar húsipar ellehetetlenülésének tényét, amit a 27 százalékos áfa, a feketegazdaság virágzása és egyebek okoznak. Hónapokkal a kormány segítő szándékú intézkedései után a pápai húsüzemben a kollektív szerződés felmondásra került, s a bérek jelentős csökkenését tapasztalják. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben a szakszervezet kénytelen az országos sztrájkbizottság összehívását kezdeményezni. Ezek után az országos testület hozzájárult, hogy Pápán megalakuljon a helyi sztrájkbizottság, amely szükség esetén akcióba léphet.

Merre tovább?

Az üzemi szakszervezethez folyamatosan érkeznek a kérdések és panaszok. Az emberek nem értik, miért volt szükség olyan intézkedésekre, amelyek oda vezettek, hogy felfüggesztették a mozgóbért, megszűnt a segélyezés, s most már fizetéselőleget sem lehet kérni, ha nagyon megszorul a családi kassza. Ezek a kérdések annál is jogosabbak, mert a szakszervezet követelései nem képeznek olyan nagyságrendű költségeket, amelyek a cég pénzügyi helyzetét döntően befolyásolnák. Viszont az adott helyzetben lehetetlenség nem észrevenni, hogy a gyártó vonalakon a teljesítmény visszaesett. Ez is hozzájárul, hogy az emberek kevesebbet keresnek, a hangulat pedig egyre romlik. Aki teheti, máshol keresi a boldogulását, lemorzsolódás érzékelhető, ma már a pápai húsüzemben 900-nál alig több a dolgozói létszám.

A legutóbbi fejlemények hatására a munkaadó hajlandónak bizonyult az érdekvédelemmel tárgyalásba bocsátkozni. Az első próbálkozás, amire augusztus 26-án került sor, nem vezetett semmilyen eredményre, hiszen csupán a szakszervezet tudott javaslatokkal előállni, a munkáltató képviseletében csupán a meghallgatásra volt felhatalmazás. A következő megbeszélésen, szeptember 13-án remélhetőleg már kölcsönös javaslatok alapján folytathatják a tárgyalásokat.

Ahogy a régi mondás tartja, a remény hal meg utoljára, ezért talán még abban is lehet bízni, hogy az évből még hátra lévő néhány hűvösebb hónap alatt, pontosabban a november 12-re kitűzött határidőig valami csodához hasonló dolog történik. És akkor ennek a centenáriumi évfordulós esztendőnek a krónikája is optimistábbra kerekedhet.