|
2011. XIX. évfolyam 3.szám |
| SZAK- SZERVEZETI ÉLET |
Tiltakozás a munkavállalók érdekeinek a csorbítása ellenRendkívüli kongresszust tartott 2011. május 23-án a Húsipari Dolgozók Szakszervezete, mert egy ügyészségi állásfoglalás nem találta kielégítőnek az alapszervezetek létrehozására és működtetésére vonatkozó alapszabályi előírásokat. Ennek a formai követelménynek kellett megfelelni, amit jogászi közreműködéssel az elnökség előkészített, a kongresszusi küldöttek pedig egyhangúlag megszavaztak, miután a felvetett kérdések napi szinten eddig sem okoztak gondot. Ha viszont már együtt volt a szakszervezet legfőbb fóruma, az elnök és a résztvevők kihasználták a lehetőséget, hogy szót váltsanak a szakágazat és az érdekvédelem aktuális kérdéseiről. Kicsi a hazai piac
Amíg az élelmiszer-import a rendszerváltás előtt mindössze 10 százalékot tett ki, addig mára 30 százalékot maghaladó mértékben kínálnak külföldről behozott élelmiszereket a magyar fogyasztóknak. Ez a folyamat főként 2004. óta erősödött fel, miután tagja lettünk az EU-nak. Már pedig a belső piac növelése nélkül - állítják neves közgazdászok - nem lehet gazdasági növekedést elérni. Külön problémát jelentenek a kereskedelmi láncok a maguk érdekeivel. A kialakult helyzeten beruházásokkal lehetne segíteni, de a húsipar fejlesztéséhez sok pénz kell. A befektetők azért is óvatosak, mert a magyar piac viszonylag kicsi, nem lehet megfelelően kihasználni a korszerű technológiákat. Sajnos az agrárpolitika sem rendelkezik életképes koncepcióval. Mit tud tenni a szakszervezet? - tette fel a kérdést Kapuvári elnök. Válaszában megerősítette: következetesen fel kell lépni a bérek emeléséért, mivel a munkaerő költségek nem számottevőek, viszont a romló bérek következtében csökken a szakma vonzereje, jó szakemberek hagyják el a húsüzemeket. Elmennek külföldre vagy más területekre. A bértárgyalások során esetenként el lehet fogadni a szociális juttatásokat is, de alapvetően a béremelésen kell lenni a hangsúlynak. A bérek mellett fokozott figyelmet igényelnek a munkavállalók érdeksérelmei, a munkaidő beosztásától a szabadságok kiadásán keresztül a biztonságos munkavégzésig. Látni kell - hangoztatta az elnök -, hogy az ágazati szakszervezet a nehéz gazdasági helyzetben egyre nagyobb kihívások elé néz, ingyen semmit sem adnak, ezért csak magas szervezettséggel lehet jobb tárgyalási pozícióba kerülni. Mindenkit arra kell biztatni, hogy ne egyénileg, hanem a szakszervezetbe tömörülve próbálja érvényesíteni az érdekeit. Szerencsére ezt egyre több kolléga ismeri fel. Elsőrendű teendő az új tagok toborzása. Ágazati összefogás kell!Pászli Tibor (Kapuvár) a hozzászólásában emlékeztette a jelenlévőket, hogy a magyar cukoripar sorsát az összefogás hiánya pecsételte meg. Nem akkor kell szakszervezetet szervezni - mondta -, mikor egy cég a szakadék szélére kerül. Párbeszédre folyamatosan szükség van, és a szakszervezeti vezetőknek is felelőssége, hogy adott üzemben milyen az egyeztetések színvonala. Ismertette, hogy a bezárt mosonmagyaróvári húsüzem dolgozóit meghívták Kapuvárra és a munkaügyi hivatal támogatásával mintegy 40 főnek munkát ajánlottak, de csak két fő vállalta a foglalkoztatást. A mosonmagyaróvári húsüzem kimúlt némán, mint annak idején a petőházi cukorgyár - vont párhuzamot a HDSZ alelnöke. Seprényi Lajosné (Debrecen) ismertette a debreceni húsüzem bezárásával érintett munkavállalók szakmai-szociális összetételét és a kialakult hangulatot. Elmondta, hogy düh és elkeseredés volt az emberek első reakciója a 117 éves üzem bezárásának hírére, amelyet enyhített a szakszervezet által elért szociális megállapodás, amit kedvezően fogadtak. Persze a június végi elbocsátásoknál élik át majd sokan a munkahely elvesztését. Ezt megelőzve többen már elmentek a cégtől. A szakszervezet azt tervezi, hogy kitűzi majd a fekete zászlót. Vida Kálmán (Kaposvár) sürgette a munkáltatókkal közös fellépést a húságazat érdekében. Hangsúlyozta: húsipar megmaradása és eredményes működés közös érdek, ami csak összefogással valósítható meg. A hússzövetség korábban megismert koncepciója sajnálatos módon nem köszön vissza az agrártárca intézkedéseiben, a szakmának kevés a befolyása az agrárpolitika alakítására. Harkai Attila (Pápa) arról biztosította debreceni kollégákat, hogy átérzik a sorsukat, miután Pápán is átéltek nehéz pillanatokat. A tagtoborzással kapcsolatban kijelentette: éppen itt az ideje! Nagyon fontosnak nevezte az információ-áramlást, mivel sok kolléga nem ismeri, hogy a szakszervezet mit tett a tagok érdekeiért. Ennek példája - mondta -, hogy kevesen ismerik a debreceni cégvezetőkkel kötött szociális megállapodást, amely kizárólag szakszervezeti fellépés alapján született meg. Gratulált az eredményt elérő tárgyaló csoportnak. A hozzászólásokat követően a kongresszus két közleményt fogadott el, amelyeknek a fontosabb megállapításai helyet kaptak a médiában, alább teljes terjedelemben közzé tesszük a teljes szövegeket.) 1. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete tiltakozik a valódi érdekegyeztetést elkerülő kormányzati törvény-előkészítési gyakorlat ellenEgyes politikai nyilatkozatok és a sajtónak kiszivárogtatott hírek szerint a Kormány a Munka Törvénykönyve átfogó módosítására, valamint egyes munkaügyi törvények megváltoztatására készül. Kifogásoljuk, hogy a Kormány a törvények előkészítése során törvényt sért, nem egyeztet a szociális partnerekkel, a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel. Ez a gyakorlat nem felel meg az Európai Unióban kialakult érdekegyeztetési kultúrának, hiszen ennek részét képezi - akár szabályozva van, akár nincs - a szociális párbeszéd, különösen a munkáltatók és a szakszervezetek országos képviseleteivel. Hangsúlyozzuk, hogy a munka világa törvényeinek tervezett változtatása közvetve és közvetlenül is milliókat hátrányosan érinthet, súlyos érdeksérelmeket okozhat. Mint a gazdaság egy súlyos problémákkal küzdő ágazatában, a húsiparban működő és az ágazati szociális partnereivel párbeszédet folytató szakszervezet, tiltakozunk az ellen, hogy országos szinten érdemi egyeztetés nélkül alakítsák át a munka világát szabályozó előírásokat. Még nem késő a helyzet megváltoztatása, az érdekegyeztetés asztalához való visszatérés, amelyhez a Húsipari Dolgozók Szakszervezete is partnerségét kínálja. 2. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete tiltakozik a munkával szerzett jogok csorbítása ellen, és támogat minden szervezetet, amely ez ellen fellép, szolidáris a rendvédelmi szakszervezetekkel.A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) kongresszusa tiltakozik az ellen, hogy a Kormány szerzett jogokat elvegyen, súlyos érdeksérelmet okozzon olyan embereknek, akik életük és egészségük veszélyeztetése árán, sok áldozatvállalással, becsületes munkával jogosultságot szereztek arra, hogy kedvezményes elbánásban részesüljenek a nyugdíj, vagy más ellátás megszerzése terén. A húsiparosok, akiknek sokszor nehéz munkafeltételek között kell helytállni, elfogadhatatlannak tartják, hogy a nyugellátással és a foglalkoztatással összefüggésben tapasztalható anomáliák, esetleges visszaélések megszüntetése során egyéni eljárások helyett a Kormány egyes szakmai csoportokat, munkavállalói és nyugdíjas rétegeket megbélyegezzen, kollektívan büntessen és jogaiban megrövidítsen. Különös tekintettel arra, hogy a munkával szerzett jogok elvétele, csorbítása hátrányosan érintheti egész nemzedékek szakmai orientációját, munkához való viszonyát. A HDSZ megítélése szerint a kormányzati erőknek nincs felhatalmazása arra, hogy a munka világában hosszú és nehéz küzdelmekben kialakított egyezségeket, a munkavállalók képviselőivel kötött megállapodásokat felrúgják, erodálják a társadalmi szolidaritás, a társadalombiztosítás intézményeibe vetett bizalmat. Az ország nehéz gazdasági helyzetében valódi együttműködésre, párbeszédre és közös felelősségvállalásra lenne szükség, nem pedig a különféle foglalkoztatási csoportok, járulékfizetők és ellátottak, állami- és magánalkalmazottak, szellemi és fizikai dolgozók szembeállítására. A HDSZ Kongresszusa szolidaritását fejezi ki mindazokkal, akik a munkával szerzett jogaik csorbítása ellen küzdenek, s arra kéri az ágazatban dolgozó kollégákat, hogy ne hagyják magukat befolyásolni az emberek félelmeire, ellentéteire, rossz hangulatára építő kormányzati kommunikáció által. A HDSZ is ott lesz a VDSZ által kezdeményezett és a szakszervezetek által támogatott hétfő délutáni demonstráción. (Szerk. megj.: a demonstráció időpontját június 16-ra tették át.) ) |
| újság tartalomjegyzék | következő cikk | |
| rovat tartalomjegyzék | rovatban előre |
Kapuvári József, a HDSZ elnöke tájékoztatójában megállapította: a hazai húsipar azért kerül hátrányba külföldi versenytársaival, mert az európai húspiacot meghatározó országokban a miénknél nagyobb a termelés hatékonysága, olcsó keleti munkaerőt alkalmaznak és olcsóbb alapanyagot dolgoznak fel. Emellett a hazai feldolgozók teret veszítenek a hazai piacon is.