Bérharc a PICK-nél

A szakszervezet felvette a kesztyűt

A dolgozókat képviselő szakszervezet szerint nemhogy megegyezés nincs, lapzártánk idején még csak érdemi bértárgyalásokról sem lehet beszélni a PICK cégcsoportnál. Miközben évek óta bevált gyakorlat az április 1-től érvényes bérfejlesztés, idén május végéig a menedzsment el sem kezdené a tárgyalásokat, s emelést csak július 1-től adna. A cégvezetés sajnálja, hogy az érdekképviselet - miután a fentieket elfogadhatatlannak tartja - a nyilvánossághoz fordult. A szakszervezet válasza szerint a munkások érdekében nincs már lehetőségük, mint életbe léptetni a nyomásgyakorlás egyes fokozatait.

Nem a megszokott ütemterv szerint haladnak a bértárgyalások a PICK-nél. A vállalatcsoportnál lapzártánkig még csak meg sem kezdődtek a tárgyalások, a pengeváltásról a szakszervezet, majd reagálásképp a menedzsment által kiadott közlemények révén viszont immár a szélesebb nyilvánosság is értesülhetett. A szakszervezet a korábbi évek gyakorlatához híven ragaszkodik az április 1-től való bérrendezéshez, ám a menedzsment május végéig el sem kezdené a hivatalos tárgyalásokat, s egyelőre még bérajánlatot sem fogalmazott meg.

Irreális vagy sem a bérkövetelés?

A szakszervezet decemberben 8,5 százalékos béremelési igényt küldött a cégvezetésnek, a menedzsment a válaszában ezt irreálisnak ítélte. Az érdekképviselet ezt követően részletesen kifejtette álláspontját, indoklásában több számításra hivatkozott. Ezek szerint ahhoz, hogy a személyi jövedelemadózás megváltozott szabályai és a kormány 3,5 százalékos inflációs előrejelzése alapján a fizikai átlagbér legalább megőrizze az értékét, 6,5 százalékos bruttó béremelés szükséges, ám a 120 ezer forint alatti bérek esetében még így is 1-1,5 százalékos reálbércsökkenés következne be. 7 százalékos béremelés esetén a fizikai átlagbér reálértéke fél százalékot emelkedne, ám a 94-120 ezer forint között keresők jövedelmének értéke még így is csökkenne.

- A 7 százalékon felüli 1,5-2 százalékos, szerény szintű reálérték-emelési igényünket arra alapozzuk, hogy az infláció nagy valószínűséggel magasabb lesz a vártnál, s a 4 százalékos szintet is elérheti. Az utóbbi 3-4 évben munkavállalóink reálbére folyamatosan csökkent. E visszaesés kompenzálása ilyen mértékű emeléssel sem tud megvalósulni, mivel számításaink szerint ezen időszak alatt a bérek legalább 10-15 százalékot veszítettek értékükből - érvelt Golhovics Gábor. Azzal folytatta: a fenti indokok alapján a bérezéssel összefüggő elvárásokon - a vállalat elképzelésének, javaslatának, lehetőségének bemutatása hiányában - nem tudnak változtatni.

A Golhovics Gábor és Kapuvári József, a HDSZ elnöke által közösen jegyzett január 19-i levélben azt kérték a munkaadótól, hogy minél előbb álljon elő ajánlatával, s kezdődjenek meg a tárgyalások, mert a nettó bércsökkenés negatívan befolyásolja a közhangulatot és megterhelheti az egyeztetéseket is.

A felvetésre egy hónap elteltével érkezett válasz Fülöp Attila vezérigazgató-helyettestől. Ebben a menedzsment lényegében megerősítette korábbi álláspontját, miszerint továbbra sem tartják reálisnak a bérkövetelést. „Az idei lehetőségek legfőképpen a belföldi forgalom igen kedvezőtlen alakulása miatt igencsak szűkre szabottak. Éppen ezért többféle alternatívát is elemzünk annak érdekében, hogy a munkavállalók a válság ellenére se szenvedjenek aránytalan hátrányt. Várhatóan két héten belül a konkrét javaslatainkat elő fogjuk terjeszteni” - állt Fülöp Attila február 18-i levelében. Golhovics Gábor kérdésünkre arról számolt be: volt ugyan puhatolózás a cafeteria kibővítésével kapcsolatosan, ám április elejéig nem érkezett semmilyen konkrét javaslat a cégvezetéstől.

Se ajánlat, se tárgyalás egyelőre

Egy újabb, március 9-i keltezésű levelet immár Kovács László elnök-vezérigazgató jegyzett. Ebben a cégvezető arra hivatkozva hárítja el a tárgyalások megkezdését, hogy „az idei év az egész magyar húsipar számára nagyon rosszul indult, s a PICK-nek is komoly nehézségekkel, jelentősen visszaeső belföldi forgalommal kell szembenéznie. A jelenlegi nehéz helyzetben az látszik az egyetlen járható útnak, hogy tovább halasztjuk a bértárgyalások megkezdését annak érdekében, hogy az idei év hosszabb időszaki forgalmi és eredményességi adatainak alapján - a megtett intézkedéseink miatt a helyzet javulásában is bízva - lehessen majd a lehetőségekről a későbbiekben állást foglalni.”

A béremelés elodázása kiverte a biztosítékot a szakszervezetnél. Az érdekvédelem felvette az elébe dobott kesztyűt: azonnali egyeztetést hívtak össze az érintett alapszervezetek képviselőivel, majd a sajtónak is megküldték tiltakozásukat. Elismerték ugyan, hogy a húsipar - az alapanyagok ára, a hazai fogyasztás visszaesése, az importtal való verseny, a feketegazdaság miatt - nehéz helyzetben van, ám leszögezték: e problémák nem új keletűek, s ezeket a fizetésemelések elodázása nem oldja meg - ellenben a kisebb keresetűeket súlyosan érinti. Azt is meglebegtették, hogy „az új adórendszer veszteseinek védelmében életre hívott” Rogán-kommandóhoz, azaz a Fidesz és a KDNP frakciók által február 16-án létrehozott bér- és adómonitoring bizottsághoz fordulnak, amely azt vizsgálja, hogy a köz- és a magánszférában teljesülnek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született bérajánlások.

A vállalatvezetés válaszközleményben - kifogásolva, hogy az érdekképviselet a nyilvánosság elé vitte a konfliktust - azt hangsúlyozta: „a vállalat tevékenységének fenntartása, a meglévő munkahelyek megtartása is komoly eredménynek minősíthető.” Azt írták, hogy „a vezetőségnek határozott szándéka, hogy a munkavállalók számára is megnyugtató módon kerüljön sor a 2011-es bérfejlesztésre, ám ezt csak úgy lehet meghatározni, hogy az a vállalat működőképességét ne veszélyeztesse.” A közlemény megismétli, hogy május végére időzítenék az érdemi tárgyalások megkezdését egy „lehetőségek szerinti” júliusi jövedelemrendezésről. (A Húsos interjút kért Kovács Lászlótól is, ám a cégvezető a kiadott közleményen túl egyelőre nem akart nyilatkozni.)

Az érdekképviselet egy cselekvési tervet tett közzé, amely a tulajdonosnak szóló nyílt levéltől a demonstráción keresztül a sztrájkszervezésig lépésről-lépésre taglalja a nyomásgyakorlás esetlegesen bevetendő eszköztárát. Eközben hangsúlyozzák: nem tiltakozni akarnak, hanem mihamarabb megegyezni. A nettó fizetések csökkenése ugyanis nemcsak a második félévben nehezíti a dolgozók életét, hiszen ez az év már hónapokkal ezelőtt megkezdődött.