Foglalkoztatás, munkabér, párbeszéd

Tanácskozás visszafogott hangulatban

A sajtó szerény érdeklődése mellett november közepén, az egyik fővárosi szállodában tartotta VI. kongresszusát a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. A tanácskozáson pedig elhangzott néhány megállapítás, amely nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna. Mindenek előtt a foglalkoztatás bővítése, a bértárgyalások sikere és a szociális párbeszéd megőrzése foglalkoztatta a küldötteket a visszafogott hangulatú értekezleten.

Kárenyhítő érdekvédelem

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke „kárenyhítő” szakszervezeti magatartásnak nevezte az elmúlt években a konvergencia program és a gazdasági válság hatására bevezetett megszorító intézkedésekre történt érdekvédelmi reagálásokat. Voltak demonstrációk, tiltakozó nyilatkozatok, de 2006-10. között a szakszervezetek is kénytelenek voltak a válságkezeléshez alkalmazkodni. 2010. májusától új helyzet alakult ki, a 2/3-os forradalom alapvető dolgokat kérdőjelezett meg, hosszú ideig szünetelt a párbeszéd is. Lényegében egyet lehet csinálni: képviselni kell azokat a munkavállalói érdekeket és értékeket, amelyek száz-százötven év óta nem változtak.

Pataky az elmúlt évek eredményei között említette, hogy stabilizálódtak a szociális párbeszéd intézményei, három éves bérmegállapodást sikerült kötni, megmaradtak a béren kívüli juttatások, a munkáltatókat sikerült a jogszabályok betartására szorítani és megmaradt a korkedvezményes nyugdíj. Viszont a szakszervezetek vereséget szenvedtek az egykulcsos adó bevezetését illetően, nincs előrelépés a nyugdíj-rendszer átalakításában. A szakszervezetek taglétszámának a fogyása ugyan megállat, de nem sikerült felszámolni a szakszervezetek szétdaraboltságát. Nincs előrelépés az MSZOSZ belső integrációja, illetve a konföderációk közötti külső integráció tekintetében. Így nem mehet tovább! - jelentette ki az elnök.

A szövetség programjával kapcsolatban Pataky megerősítette: prioritás a foglalkoztatás bővítése, de nem úgy, hogy a jobb statisztika érdekében egy nyolcórás munkahelyből két négyórás lesz. A szakszervezet támogatja a bérminimum további alkalmazását és a bértarifa rendszer kialakítását. Fontosnak tartja a szociális párbeszéd fenntartását, a „józan ész” alapján együtt kell működni a munkapiac szereplőinek.

Több erő kell!

A beszámoló bizottság nevében Balogh Béla, a Vasas elnöke elmondta: a válság okozta elbocsátások során több dolgot fel kellett adni a szakszervezeteknek a munkahelyek megtartása érdekében. A Szakképzés szerkezete az elmúlt években nem a munkapiac igényei szerint alakult. Példaértékűnek nevezte, hogy a nők szakszervezeti tisztségbe kerülése terén nagy előrelépés történt. Sajnálatosnak ítélte, hogy a tagszervezettségi mutatóknál is gyengébb egyes szakszervezetek mozgósító-nyomásgyakorló képessége.

A programbizottság nevében Sáling József, a kereskedők elnöke megállapította, hogy mintegy 150 ezer embert képviselnek a kongresszus küldöttei. Úgy vélte, egyelőre a kormány gazdaságpolitikai lépéseiből nem látható, hogy mitől lesz több munkahely. A szakszervezeteknek foggal-körömmel kell védeni a Munka törvénykönyvének a munkaviszonyokat védő jelenlegi előírásait. Ugyancsak védeni kell a béren kívüli juttatásokat, de előbb-utóbb a bruttó bérekre kell koncentrálni. Ellentmondásosnak nevezte, hogy a minimálbérért dolgozók nem vehetik igénybe a családi adókedvezményeket.

Czomba Sándor államtitkár, aki a kormány képviseletében jelent meg és szólalt fel a kongresszuson, az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A foglalkoztatás bővítését az ország előtt álló legfontosabb feladatnak nevezte. Hangsúlyozta: ha nem tudunk több munkahelyet teremteni, a nyugdíjak, az oktatás és az egészségügy területén sem tudunk eredményeket elérni. Fontosnak ítélte az érdekegyeztetés rendszerét, de hogy milyen módon működik, abban partnerséget kért. Jogosnak mondta, hogy reálértéken maradjanak a bérek.

Kapuvári József, a HDSZ elnökének kérdésére válaszolva elmondta: a kormány hatékonyabb szabályozással kívánja visszaszorítani a fekete gazdaságot, de szerepet szánnak az ellenőrző hatóságoknak is.

A kongresszus az MSZOSZ elnökének Pataky Pétert, alelnökének Hernádvölgyi Andreát, a GEB elnökének pedig Rajcsányiné Gróf Gabriellát választotta meg. Az elfogadott nyílatkozat hangsúlyozza: az „egykulcsos és arányos személyi jövedelemadó” igazságtalanul és aránytalanul rendezi át a jövedelmeket a jelentős kisebbséget képviselő magas keresetűek javára, a munkából élő nagy többség kárára.

A kongresszusi dokumentumok elérhetők a www.mszosz.hu címen, ugyanott beszámolók is olvashatók a tanácskozásról.