Válaszmányi ülés

Felkészülés a bértárgyalásokra

Európa kulturális fővárosában, Pécsett tanácskozott november 22-23-án a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének választmánya. Legfontosabb napirend a HDSZ 2011. évi bérpolitikai irányelvének elfogadása és a tárgyalásokra való felkészülés volt. Emellett az üzemi tanácsi választásokról, az MSZOSZ kongresszusáról hangoztak el tájékoztatók. Dr. Tálas Miklós a Munka törvénykönyvének tervezett változásairól tartott előadást.

Nyolc és fél százalék

Kapuvári József, a HDSZ elnöke a 2011. évi bérpolitikai irányelvekkel kapcsolatban hangsúlyozta: a jövő évi bérkövetelés kialakításánál a húságazat, illetve az adott vállalkozás helyzetét, az inflációs prognózist és az adózási változásokat kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a kormány három százalékos gazdasági növekedést vár és a húsiparban is érzékelhetők a piaci élénkülés jelei, a munkavállalók jogosan várják a reálbér növekedését. Tudván azt is, hogy az idei évben a béremelések több területen nem biztosították a keresetek értékállóságát, a vásárlóerő megőrzését. Egyes húsüzemekben több évre visszamenőleges restancia keletkezett a béremeléseket illetően, a munkavállalókra hárultak a válság terhei. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezeti tagság többsége teljesítménybérben dolgozik, az átlagbérek az adóváltozások szempontjából kedvezőtlen sávba esnek.

A vitában Harkai Attila (Pápa) megerősítette: a szakszervezet bérkövetelését egy számjegyben célszerű megjelölni, a differenciálás a munkáltató mérlegelése alapján történhet. Szükségtelen sávos javaslatokkal egyes foglalkoztatási csoportokat elkülöníteni, a gyermekeseknek járó adókedvezményeket pedig nem is lehet figyelembe venni a nettó bérpozíciók alakulásánál. Tóth Ferenc (Pécs) elmondta, hogy a cégvezetés üzemi szintű munkásgyűléseken nem ítélte kedvezőnek a jövő évi kilátásokat. Pászli Tibor (Kapuvár) fontosnak ítélte, hogy a HDSZ még karácsony előtt eljuttassa a bérkövetelésről szóló levelét a munkáltatóknak. Egyetértett azzal, hogy a bérkövetelést egy szám fejezze ki, differenciálásra a végrehajtás során kerüljön sor. Seprényi Lajosné (Debrecen) és Molnár Károlyné (Szolnok) támogatták a javaslatot és az elhangzottakat.

Vida Kálmán (Kaposvár) megerősítette: az elmúlt hónapokban felfutás volt a cégnél, létszámot is kellett felvenni. Nyitottak a külföldi piacok felé, mivel a hazai piacon egyre nehezebb árut elhelyezni. Üzemi szinten gondot jelent, hogy egyre szűkül a bérolló, a segéd- és betanított munkások keresete rácsúszott a szakmunkások bérére, felborítva az ösztönzési rendszert. A minimálbér nem nagyon érinti a kaposvári húsüzemet, mert annál magasabbak a keresetek. Vida kolléga hangsúlyozta: Kaposváron másfél évtizedes hagyomány, hogy március 1-től indul a bérév, a bértárgyalásoknál idén is ezt veszik alapul. Golhovics Gábor (Szeged) úgy ítélte meg, hogy a 8,5 százalékos mértékű bérkövetelés nagyon reális számításokon nyugszik, az adóváltozások és az infláció várható mértéke mindenképpen indokol ilyen mértékű béremelést.

Kapuvári József a vita összefoglalójában fontosnak ítélte, hogy a cafetériát érintő változásokat a cégek ne a saját hasznukra számolják el, hanem a dolgozóknak biztosítsanak nagyobb nettó összegeket.

Az irányelveket módosításokkal a választmány egyhangúlag elfogadta. A 2011. évi bérkövetelésről szóló levelet a szakszervezet december közepén - a szokásos időben és formában - eljuttatja a munkáltatóknak.

MSZOSZ-kongresszus

Golhovics Gábor (Szeged), aki részt vett a tanácskozás előkészítésében, az MSZOSZ kongresszusáról elmondta, hogy a küldöttek csak részben támogatták a HDSZ javaslatait, nem nagyon akartak változásokat. A beszámoló és a program sem váltott ki érdemi vitát a kongresszuson, noha mindenki tisztában volt azzal, hogy beszűkülnek a szakszervezeti mozgalom anyagi lehetőségei. Erre lehet következtetni a civil szférát érintő egyes kormányzati megnyilatkozásokból. Tény, hogy az MSZOSZ anyagi tartalékai csak átmenetileg biztosítják a mai szervezeti és működési keretek változatlan fenntartását. A vagyon felélése azonban nem járható út.

Kapuvári József értékelése szerint a kongresszus lényegében megerősítette, hogy az MSZOSZ elnöksége delegálás alapján jöjjön létre, a nyugdíjas tagok számának figyelembe vételével. Egyes ágazatok ebben a formában tényleges súlyuknál nagyobb befolyáshoz jutnak, mint választás esetén. (Beszámolót és értékelést lásd a 3. oldalon.)

Üzemi tanács

Két társaság (Debreceni Csoport és Pápai Hús) kivételével a cégnél az előírások szerint zajlottak le az üzemi tanácsi választások, a szakszervezet aktív közreműködésével. A testületi tagok megválasztását követően még ebben az évben mindenhol megtartják az üzemi tanácsok alakuló ülését, megválasztják a vezetőjét. Több helyen a stabilitás jellemzi a testületek személyi összetételét, a választások viszonylag kevés változást hoztak. Debrecenben és Pápán a korábban szerzett mandátummal működnek az üzemi tanácsok.

Ágazati stratégia

A húságazat helyzetét, az agrárkormányzat törekvéseit áttekintve a testület úgy döntött, hogy állásfoglalást alakít ki az ágazat fejlesztésével összefüggő stratégiai kérdésekről, különös tekintettel a munkahelyteremtés és a húsipar vonzerejének növelése szempontjaira. A szakszervezet megítélése szerint ezen a téren a munkáltatókkal közösen lehet hatékonyan fellépni, mivel az új kormány prioritásai között nem szerepel kellő súllyal az élelmiszeripar, illetve a húságazat.