Szervezeti változások a hatékonyabb működés érdekében

Az alapszervezetek számának csökkenése indokolja a kongresszuson elfogadott szervezeti lépéseket - mondta Golhovics Gábor, akit megkértünk, hogy foglalja össze a változásokat.

A HDSZ újonnan megválasztott alelnöke, aki nagy szerepet vállalt a szervezeti változások előkészítésében, elmondta: az eddigi három szint helyet ezután két testület irányítja, szervezi a szakszervezet tevékenységét két kongresszus között. A középső lépcsőfokot jelentő ügyvivő testület megszűnt, a feladatait részben az elnökség részben pedig a választmány látja el a jövőben. Az új szabályzat értelmében az elnökség, amely eddigi operatív feladatokat látott el, ezután néhány kérdésben döntést is hozhat. A létszáma ötről kilenc főre bővült, és az eddigi egy alelnök helyett két alelnökkel működik. Az alelnök korábban az elnök általános helyetteseként funkcionált, az új felállásban viszont mindkét alelnöknek lesz szakterülete is, az egyik szakmapolitikai, a másik pedig szervezeti kérdésekkel foglalkozik. Az elnökség vezetői és tagjai közötti munkamegosztást az első ülésen alakítják ki.

A választmány is nagyobb létszámú lett - 46 fős - az eddigieknél, ami szélesebb körű részvételt biztosít a döntéshozatalban. A hatáskörök bővülése miatt feltehetően gyakrabban ülésezik a két kongresszus között legfelsőbb fórumként működő testület. Új funkciót jelent a kongresszus által megválasztott válaszmányi elnök, aki ilyen formán a választmányon kívül a kongresszusnak is felelősséggel tartozik.

További változást jelent az Etikai Bizottság felállítása. A választmány által megválasztásra kerülő három főből álló testület - szervezeten belüli viták esetén - egyeztető és jószolgálati feladatokat lát el.

A változások a szakszervezet hatékonyabb működését szolgálják - summázta Golhovics kolléga a kongresszus szervezeti döntéseit.