Szociális párbeszéd Brüsszelben

A brüsszeli „játékszabályok” kreatívabb alkalmazására lenne szükség Magyarországon, kiindulva abból, hogy az EU hivatása mindenek előtt az, hogy őrködjön a piaci verseny tisztaságán és az euró értékállóságán - állapította meg Kapuvári József szakszervezeti újságírók előtt.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Szociális párbeszéd szakosztálya áprilisi, kihelyezett ülését az ÉDOSZ székházban tartotta. Házigazda Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete elnöke volt, aki Brüsszelben az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának (EGSZB) tagja, kommunikációs megbízott, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének delegáltja.

Az ötven éve alakult Európai Szociális és Gazdasági Bizottság munkájáról szólva Kapuvári elnök elmondta, hogy abban az EU-t képviselő 27 ország munkáltatói, munkavállalói és civil szervezeteinek delegált tagjai vannak jelen. Legfőbb feladatuk, hogy állásfoglalásaikkal segítsék az európai jogalkotást, a társadalmi színtű gondolkodás erősítését. Munkájukban az együttműködésre való törekvés, a kreativitás meghatározó. Elsősorban a jogalkotás előkészítése jár nagy felelősséggel. Ugyanis, ha a magyar jog bizonyos területen vagy vonatkozásában „beleakad” az EU jogalkotás valamelyikébe, azt nem lehet érvényesíteni, megvalósítani. Vonatkozik ez akár a gazdasági verseny, a lakossági szolgáltatások, a jogsegély szabályozás vagy bármely más területre. Az alapvető törvények érvényesülésének garantálása az EU szervezetei számára evidencia.

Kérdésre válaszolva Kapuvári megjegyezte: a hazai bürokrácia gyakran „elébe siet” az EU jogszabályi előírásoknak és nem teszteli Brüsszelt, hogy esetleg mi menne át a magyar szabályozási elgondolások közül. Úgy ítélte meg, hogy a hazai közvélemény formálói több brüsszeli vitára is felhívhatnák a figyelmet, példának a közelmúltból az agrárpiaci kérdéseket, az euró bevezetését és a romakérdést említette. A brüsszeli „játékszabályok” kreatívabb alkalmazására lenne szükség Magyarországon, kiindulva abból, hogy az EU hivatása mindenek előtt az, hogy őrködjön a piaci verseny tisztaságán és az euró értékállóságán. Más tekintetben viszont jelentős tere lehet a magyar álláspont érvényesítésének.

Különös fontossággal bír ennek felismerése, miután 2011-ben Magyarország tölti be az EP soros elnöki tisztét. Az EGSZB is jó terepe a lobbizásnak, az együttműködni kész szövetségesek megtalálásának.

Brüsszelben az Antal Józsefről elnevezett teremben évente tíz alkalommal két napon át ülésezik az EGSZB plenáris döntéshozó testülete, míg a hat szekció egy-egy napos ülést tart. Az utóbbiak közül meghatározó tevékenységű a munka világa, a vidékfejlesztési és mezőgazdasági, a szakszervezeti és a környezetvédelmi szekció, melyek mindegyike tanulmányokat, ajánlásokat dolgoz ki a döntéshozó testületek számára.

Érdekes egybeesés, hogy a szakosztályi ülést követő napokban került nyilvánosságra Brüsszelből az Európai Bizottság közleménye, miszerint felvették a védett földrajzi jelzésű termékek szűk körű európai uniós listájára a „Budapesti téliszalámi” megnevezést, közismertebb nevén a Herz szalámit. (A gyártó céget sajnos ez sem mentette meg - szerk. megj.) Az EU már korábban, 2007 végén védetté nyilvánította a szegedi Pick téliszalámit .Ez a termék volt az első magyar az uniós listán, amelyen ma már mintegy 800 tradicionális áru sorakozik.