Csak hittük, hogy felkészültünk

A magyar élelmiszeripar jelentős részét hátrányosan érintette az Európai Unióhoz történt csatlakozás - állapították meg az Ágazati Párbeszéd Bizottság október eleji ülésének részvevői. A tanácskozásra készült szakanyag emlékeztetett arra, hogy közvetlenül a brüsszeli gyorsra való felszállás előtt az elemzők úgy értékelték: az iparág felkészült az új kihívásokra, ám a valóság mást mutat. Három évvel a „nagy álom” beteljesülése után nehéz az ébredés, lehangolóak a tapasztalatok. A magyar élelmiszeripar jelentős része nem tud élni a 490 milliós piac által kínált lehetőségekkel, a csatlakozás több területen súlyos kihívás elé állította az élelmiszer-ipari termelőket.

Az élelmiszeripar 2002. óta folyamatosan teret veszít a magyar iparon belül is, mindenek előtt a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozását végző szakágazatokban történtek szélsőséges változások. A 2004. évi jelentős termeléscsökkenés után 2005-ben például növekedett a termelés a húsfeldolgozásban, 2006-ban viszont jelentősen csökkent, ugyanakkor a húskészítménygyártás az import alapanyagra alapozva számottevően nőtt.

Az EU-csatlakozás után növekedett a hazai élelmiszerfogyasztás, de nem a hazai termékekből fogyott több, hanem a külföldi termékekből került több a polcokra, furcsa módon a velünk együtt belépő cseh-, szlovák- és lengyel feldolgozók áruiból. A belföldi piacon óriási a hazai termelés piacvesztése, mintegy 10-12 százalékos, amely szinte minden szakágazatot érint. Ezzel szemben a csatlakozás után a termelés 4-5 százalékkal nagyobb részét tudja az élelmiszeripar külföldön értékesíteni, döntően Európában. Kedvezőtlen folyamat, hogy Európán belül az agrárexport egyre nagyobb hányada feldolgozatlan, alacsony hozzáadott értékű termék.

Az elmúlt két évben igen jelentősen megugrott az élelmiszerek importja, a hús- és húskészítményeké 55 százalékkal. A jelenség arra mutat, hogy megváltozhat egy több évtizedes trend, Magyarország élelmiszeripari exportőrből más középtávon is nettó importőrré válhat. (Az élelmiszeripart is utolérheti a könnyűipar sorsa.)

A termelés jelzett változása kedvezőtlenül érinti a foglalkoztatást, és a bérezést is. Folyamatosan csökken az ágazatban foglalkoztatottak száma, és ebben a szakágazatok közül húsiparban különösen kedvezőtlenül alakult a helyzet. A bruttó átlagkeresetek ugyan az elmúlt években nőttek, de a bérek egyre inkább elmaradnak az ipari átlaghoz képest.

Az élelmiszeripar működésének mutatói - állapították meg az elemzők - azt jelzik, hogy a hagyományos, döntően a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozását végző szakágazatokban, mint a hús-, tej-, tartósító-, malom- és boriparban a jelentős, már-már hanyatlásnak nevezhető a visszaesés. Miután ezek az ágazatok adják az iparág termelésének közel 2/3-át, azt lehet mondani, hogy nagy a baj az élelmiszeriparban.

Az ÁPB-ülés részvevői a gazdasági elemzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar gazdaság szempontjából stratégiai kérdés az élelmiszeripar sorsának további alakulása, és a politikai döntéshozóknak, felelős kormányzati tényezőknek szerepet kell vállalni, hogy a kedvezőtlen folyamatok megváltozzanak. Egyébként európai szinten is változóban van az élelmiszertermelésről folyó gondolkodás. Ennek erős lökést adott a bioenergia termeléssel összefüggésben felmerülő kérdések, a takarmánytermesztés előtt álló korlátok, valamint a klímaváltozás következményei. A bizottság kezdeményezi egy ágazati kerek-asztal összehívását még az idén, hogy az ágazat szereplői, a befektetők, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői közös tanácskozáson határozzák meg a kibontakozás fő irányait. Mindemellett a stratégiai gondolkodás elmélyítésére van szükség, hiszen az élelmiszeriparban kieső jövedelmeket, megszűnő munkahelyeket pótolni sem olyan egyszerű, egész térségek sorsát érintik egyes termelési ágak hanyatlása, a korábba prosperáló üzemek bezárása. Természetes a szakágazatokban is bőven jelentkeznek feladatok a versenyképesség növelésében, az európai piacokhoz való alkalmazkodás formáinak a megtanulásában és a hazai fogyasztók megtartásában.