Tanácskozás a húsipar jövőjéről

A német élelmiszer-ipari szakszervezet (NGG) 2007. február 7-8-án konferenciát szervezett Oberjosbachban az európai húsipar jövőjéről. A tanácskozásra meghívást kapott Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki a szervezők kérésére A magyar húsipar európai dimenzióban címmel tartott előadást.

A HDSZ elnöke előadásában hangsúlyozta: a magyar húsipar a rendszerváltás előtt az európai húspiac elismert beszállítójának, szereplőjének számított, amit tizenkettő milliós vágósertés piac és évi hétszázezres vágómarha-felvásárlás alapozott meg. Az európai piacra az akkori 25 nagyvállalat közül 13 rendelkezett szállítási joggal, azaz exportált. A 13 üzemből 7 az Egyesült Államok piacára is jogosult volt szállítani.

A rendszerváltással kapcsolatban kiemelte: a magyar húsipar iránt érdekes módon a külföldi tőke csekély érdeklődést mutatott, ellentétben a magyar élelmiszeripar többi szektorával, amelyeket szinte száz százalékban multinacionális vállalatok birtokolnak.

A magyar húsipar adaptálódását az európai piachoz, a versenyhez nehezítette a cégek alultőkésítettsége, az iparszerkezet, a kereskedelmi láncok árpolitikája, az olcsó áruk versenye - állapította meg Kapuvári József. Hozzátette azonban, hogy a legnagyobb problémát az úgynevezett feketeforgalmazás, feketegazdaság magas aránya jelenti. Minden kisüzem virágzik, amely adót, járulékot tud elkerülni, ÁFA nélküli alapanyagból dolgozik és minden közepes- és nagyvállalat tönkremegy, amely betartja a játékszabályokat.

A magyar húsipart sem kerülték el a húsbotrányok - mondta a szakszervezeti vezető - utalva a lejárt szavatosságú húsok, átcímkézett termékek, legtöbbször nyugat-európai eredettel történő forgalomba hozatalára. Ettől függetlenül az elmúlt évben a láncok kinálatában jelentősen megnőtt a nem magyar eredetű húsipari termékek, darabolt húsok aránya. A húsipar alapanyag-igényének egynegyede, mintegy egymillió vágósertésnek megfelelő mennyiség európai - nem hazai - termelőtől származik, vagyis ilyen értelemben is globalizálódik a magyar húspiac.

Kapuvári József vázolta a magyar húsipari kapacitások és az állatállomány leépülésének folyamatát. Szakszervezeti szempontból kitért arra, hogy Magyarországon korábban a húsipar jelentős foglalkoztatónak számított, ma nem számít az ipari nagyfoglalkoztatóak közé és nem is várható, hogy ez a helyzet pozitív módon változik a jövőben. A magyar munkaerőpiacon munkanélkülivé vált húsipari munkások egy része a 90-es évek elejétől a nyugat-európai országok felé vette az irányt, részben legálisan, részben illegálisan, elsősorban Németországban és Ausztriában találtak munkát az álláskeresők. Ez a folyamat az EU- csatlakozás után felerősödött.