Csabahús Kft.

Nyugtalanítóak a térségi gondok

A Csabahús Kft. békéscsabai üzemében ma többen dolgoznak, mint néhány évvel ezelőtt. A szakszervezeti titkár szerint a munkások mégsem nyugodtak: rossz üzenetet hordoz számukra az, hogy a környékükön a közelmúltban több élelmiszeripari cégre is lakat került.

Nincs sztrájkkészültség, nem fenyeget a bezárás vagy az elbocsátás veszélye, népszerűek a termékek, valamint a vezetőséggel és a tulajdonosokkal való kapcsolatot is korrektnek tartja a békéscsabai Csabahús Kft. szakszervezeti titkára. Oszlácsné Petőcz Mária mindezek ellenére úgy érzékeli: az élelmiszeripar térségbeli hanyatlása rányomja bélyegét a kolbászgyár munkásainak a hangulatára is.

- A közelmúltban leépítések voltak Gyulán, bezárt a békéscsabai tejüzem, a megyeszékhelyen működő baromfi-feldolgozóra is lakat került, s azt hallani, Békés megyében további feldolgozóipari visszaesésre is számítani lehet. Ebben a gazdasági környezetben akkor sem lehetünk nyugodtak, ha a saját házunk táján úgy tűnik, hogy a lehetőségekhez képest rendben mennek a dolgok - mondja Oszlácsné Petőcz Mária, aki szerint a baromfiágazatnak a madárinfluenza-pánik nyomán bekövetkezett mélyrepülése nem hozott érezhető változást a sertéshúspiacon.

A békéscsabai kolbászgyárban közel másfélszázan dolgoznak. Az elmúlt időszakban nőtt az alkalmazottak száma: a létszámfejlesztést a piaci elvárások változása indokolta. Az üzletekben egyre népszerűbbek az előrecsomagolt termékek, ezek előállítása pedig munkaigényes folyamat, a korábbinál több munkáskezet kívánt.

Annak ellenére, hogy az emberek rendszerint ragaszkodnak a munkájukhoz, mégis nőtt a fluktuáció. Oszlácsné Petőcz Mária ennek okát a vidékről bejárók viszonylag magas arányában látja: ők, ha tehetik, igyekeznek lakóhelyükhöz közelebbi munkahelyen elhelyezkedni. A térségben több olyan település is van, ahonnan a rossz közlekedési viszonyok miatt a földrajzi távolság által indokoltnál jóval nehézkesebb a bejutás a megyeszékhelyre.

Békéscsabán ebben az évben áprilistól 4 százalékkal emelkedtek a bérek. Míg sok alapszervezetnek rendszeres feladatot ad az üzemi normarendszer rendszeres felülvizsgálata, a Csabahúsnál erre nincs gondja az érdekképviseletnek, mert nincs normarendszer. Oszlácsné Petőcz Mária szerint mivel az emberek többsége a csomagolórészlegen dolgozik, ahol napjában több alkalommal is változik az elvégzendő feladat, követhetetlen volna a normák nyilvántartása. A dolgozók a kiszállított árumennyiség után mindenesetre kapnak mozgóbért. Ebben az évben a munkatársak közül öt-hat család élhetett a szakszervezet által támogatott üdülés lehetőségével. Ugyan az országnak csaknem az összes régiójában van kedvezményes nyaralási lehetőség, a helyeket elosztó debreceni központnak több üzem dolgozóiról kell gondoskodnia, így jóval kevesebb a hely, mint amennyi jelentkező volna. A beiskolázási segélyt mindenesetre minden tagnak kifizetik idén is: tavaly 3 ezer forintot tudtak adni, ebben az évben 4 ezer jár.

A dolgozóknak körülbelül a fele tagja a szakszervezetnek: más üzemekhez hasonlóan leginkább az évtizedek óta a szakmában dolgozó, régi tagok maradnak meg az érdekképviselet berkeiben. A fiatalokat nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy érdemes csatlakozniuk. Közülük sokan azt várnák az érdekképviseletektől, hogy ne engedjék bezárni azokat az üzemeket, ahol a tulajdonosok a bezárás mellett döntöttek. Nehezen viselik el a foglalkoztatás biztonságának a meggyengülést. Nehéz elmagyarázni számukra, hogy minél több a szakszervezettől távolmaradó munkavállaló, a munkáltatókkal folytatott tárgyalásokon annál kisebb az esélye az érdekképviseletnek arra, hogy a szűk mozgásterű pályán valamit elérjen, legalább valamicskét érvényt szerezzen a dolgozók érdekeinek.