Európai civilek Budapesten

Kapuvári József elnök (középen) a tanácskozáson

A civil társadalmat, a munkáltatókat és munkavállalókat képviselő Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (GSZB) a magyar Gazdasági és Szociális Tanáccsal (GSZT) közösen kétnapos konferenciát rendezett Budapesten. A Parlamentben tartott tanácskozás a Lisszaboni stratégiáról, magyarán az EU versenyképességéről szólt. Még pontosabban arról, hogy szépek a 2000-ben készült stratégiai célok, de a kontinens továbbra sem bírja a tempót, egyelőre az EU távol van attól, hogy a világ legversenyképesebb térségévé váljon. Ezért a múlt évben aktualizálták a lisszaboni célokat, amelyek három területre koncentrálnak: a versenyképesség további erősítésére, az évenkénti legalább három százalékos gazdasági fejlődésre, és arra, hogy a közösségben 2010-ig legalább hatmillió új munkahely létesüljön.

Alfred Finz, az osztrák pénzügyminisztérium államtitkára sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a 3 százalékos gazdasági fejlődésnek még a felét sem éri el a közösség, pedig a szociális biztonsághoz, a nyugdíjakhoz, az egészségügyhöz ki kell termelni az anyagi javakat. Ausztria a teljes foglalkoztatás elérésére konkrét intézkedéseket tesz, és ilyen konkrét cselekvésre ösztönzi majd a többi tagállamot is.

Demján Sándor, a magyar Gazdasági és Szociális Tanács elnökeként arról beszélt az ülésen, hogy ha Európa nem tart lépést a világ más régióival, ez a tömeges elszegényedést, a politikai szélsőségek erősödését jelentheti, és mindez veszélyezteti a demokratikus intézményrendszert és akár széteshet maga az Európai Unió is.

Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője beszédében hangsúlyozta: Magyarország a sajátjának érzi az európai értékeket, az alapvető szabadságjogokat, akkor is, ha úgy látja, hogy ezek nem minden téren érvényesülnek. Az áru és a tőke a tagországok között szabadon áramlik, a szolgáltatások és a munkavállalók viszont csak korlátok között mozoghatnak, de remélhető, hogy ezek a korlátok hamarosan leomlanak. A szabad munkavállalás javíthatja a versenyképességet.

A tanácskozás részvevői nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyet eljuttattak az európai állam- és kormányfőknek. Ebben kifejtették: a lisszaboni stratégia nem csupán gazdasági reformprogram, hanem Európa jövőképe is. Egyenrangúként kell kezelnie a gazdasági, a szociális és környezetvédelmi célokat. A nyilatkozat szerint a stratégiának szüksége van a civil társadalom támogatására. A nyilatkozat kritikaként fogalmazza meg, hogy a stratégia céljai nem kerültek közel Európa polgáraihoz, intézményeihez.

Kiss Péter kancellária-miniszter a konferenciát lezáró sajtótájékoztatón hangoztatta: a magyarországi társadalmi párbeszéd sikeres intézményeinek elismerése, hogy a rangos nemzetközi tanácskozást Budapesten rendezték meg. A konferencián egyébként Magyarországról háromszor négy civil küldött vett részt a fórum munkájában, a gazdaság szereplői, a szakszervezetek, illetve a társadalmi civil szervezeteket képviseletében. Köztük volt Kapuvári József, aki az MSZOSZ képviseletében vesz részt az EGSZB munkájában. A HDSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy Brüsszelben sikeresnek értékelték a budapesti tanácskozást, amely emelte az ország ázsióját. Ennek szép megnyilvánulása volt, hogy Budapestről hazatérve, március idusán a részvevők közül feltűnően sokan viseltek kokárdát a brüsszeli üléstermekben.