Európai bérfelzárkózás

A 2006. évi bértárgyalásokat erőteljesen befolyásolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a hazai bérek uniós felzárkóztatására tett ígérete, és az a kijelentése, hogy 2010-re 100 ezer forint lesz a minimálbér - hangzott el az újságírószövetségben.

A szociális párbeszéd szakosztály fórumán a munkáltatók képviseletében Dr. Dávid Ferenc, az ÁFEOSZ titkára, a munkavállalók részéről pedig Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke értékelte az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) november végén kötött bérmegállapodást. A fenti megállapításhoz Palkovics hozzáfűzte: a rendszerváltozásnak a munkavállalók egyértelműen vesztesei, mivel a jogbiztonságukat garantáló törvények háttérbe szorultak az alkotmányos átalakulás során. Ugyanakkor a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége is meggyengült. A bértárgyalásokon a Munkástanácsok képviselője ezért szorgalmazta az Európai Szociális Kartának a tisztes bérhez való jogról szóló 4. cikkelyének ratifikálását. A szakszervezeti vezető úgy értékelte, hogy a három oldalú bérmegállapodás révén a "létminimumtól a tisztes bér irányába" indult el a minimálbér. Fontosnak nevezte, hogy három évre szóló egyezség született.

Dr. Dávid Ferenc ugyancsak pozitívan értékelte a megállapodás tényét, a gazdálkodás kiszámíthatóságának növekedést. Reményét fejezte ki, hogy a megállapodás jótékony hatást gyakorol az ágazati szintű érdekegyeztetésre. Több ponton azonban bírálta a tárgyaló partnerek törekvéseit. Kijelentette: a létminimum hangsúlyozásával a munkavállalói és a kormányzati oldal a meg nem oldott szociális kérdéseket kívánta becsempészni a vállalkozásokba, a szakmunkás és diplomás bérminimumok megállapítása pedig erősen emlékeztet a korábbi bérszabályozásra. Mindez növelheti a foglalkoztatási gondokat. Dr. Dávid Ferenc szerint szerencsésebb lett volna, ha a Kormány öt helyett csak 2-3 százalékkal csökkentette volna az általános forgalmi adót, akkor lett volna forrás a bérek rendezésére. De a munkáltatók ilyen irányú javaslatait a partnerek nem hallgatták meg, mivel a kormányzati és szakszervezeti érdekek egybeestek a minimálbér feltornázásában.

Mindkét érdekképviseleti vezető egyetértett abban, hogy a megállapodás növelte az OÉT tekintélyét, újból bebizonyosodott, hogy az országos érdekegyeztetésnek nincs alternatívája.