Reményekkel várják Kapuváron az új évet

Pászli Tibor, a kapuvári húsosok szakszervezeti vezetője, s egyben a gyár üzemi tanácsának elnöke más elvárásokkal és reményekkel tekint most a jövő esztendő elé, mint tette azt egy évvel előbb, amikor a 2004-es év és egyáltalán, a jövő került szóba. A kapuvári húsos szakmában 2003 nyarán bekövetkezett földrengés erejű megpróbáltatásból úgy tűnik sikerül kilábalni, van miért dolgozni, s ismét lehet tervezni.

Éjszakai történet

Amikor tavaly nyáron, augusztus huszadika előtt egy nappal bejelentették 800 ember elbocsátását a kapuvári Ringától, úgy érezték, hogy merényletet követtek el ellenük. A dolgozók mindegyike átérezte, hogy tenni kell valamit. Mivel a környékbeli termelők, a gyár beszállítói is melléjük álltak, s érezhették a HDSZ aktív támogatását, demonstrációba kezdtek. Ezzel sikerült elérni, hogy a tulajdonos pályázatot írjon ki a gyár egyik felére, amelybe a vágó, a daraboló és a csomagoló, valamint a hűtőházak tartoztak. A Ringa termékgyártás nem került eladásra, azt Ceglédre, illetve Szegedre telepítették. De hogyan! Egy pénteki napon este hatkor leállították a termelést, mindenkit kitessékeltek a gyárból, a szigorúan lezárt területet egy autóbusszal odaszállított örző-védő csoport lepte el. Estére újabb busz gördült be, szerelőkkel megrakodva, majd az éjszaka leple alatt leszerelt, feldarabolt, kitépett vezetékű gépeket kamionokra kezdték felrakni. Kint azonban a gyár dolgozói, akik távolról szemlélték mindezt, s a kerítésen kívülről filmezték az eseményeket, élő falat alkottak. A helyi tévé mindent rögzített, azt is, amikor kivonult a bent lévők által kihívott helyi rendőrség. Rendbontásra nem került sor, hiszen a rendőrök kérdésére az összegyűltek elmondták, hogy csupán le akarják fényképezni, illetve filmezni az elszállításra előkészített gépeket.

Nyilvánvaló volt, hogy ez az éjszakai akció messze állt attól, amit európai, avagy tisztességes jelzővel lehet illetni.

Újraindulás

A következő lépés az volt, hogy amit korábban a vezetés elmulasztott, a Ringa-termékek levédését, azt pénzt nem kímélve gyorsan megtegyék, s ettől kezdve a fogyasztók által jól ismert kapuvári hústermékeket, a sonkát, az angolszalonnát meg a hansági májast az ország másik felén kezdték gyártani. A fogyasztók közül sokan nem is szereztek tudomást a váltásról, csupán olyan jellegű kérdések futottak be Kapuvárra, hogy mondanák meg már, ugyan miért romlott le a minősége egyes termékeknek?

A szeptemberi hónap hozta meg tavaly az újraindulást, amikor Román Gyula bérbe vette a kapuvári gyár eladásra szánt részét, megszerezte rá az elővételi jogot, majd egy év múlva megvásárolta. Kapuvári Hús elnevezés alatt indult meg, nem éppen zökkenésmentesen a gyártás, hiszen szinte mindent a nulláról kellett kezdeni. A bizalmatlanná vált gazdákkal a beszállítást kellett rendezni, s piacot kellett szerezni a kikerülő termékeknek. De megint volt munkája 400 húsipari dolgozónak, s jövedelme ugyanennyi kapuvári családnak. Biztató, ma már odajutottak, hogy bővíteni kell a csomagolót.

Pászli Tibor optimizmusát az táplálja, hogy a gyár jelenlegi vezetése megmentette a kapuvári húsipari tevékenységet, amelynek még ma is rangja van a világ számos táján. Sportnyelven szólva pályán maradtak, s ha egyszer lehetőségük van focizni, akkor merészen fognak ők még labdába rúgni. Mindezt annak ellenére állítják, hogy szerintük a jelenlegi hazai húsipar, s vele együtt az agrártárca helyzete is aggasztó, a helyi erőfeszítések mellett kormányzati támogatására is szükség lenne.

Szakszervezeti vonalon, s az üzemi tanács munkáját illetően is sikerült felvenni a korábbi ritmust. A cégvezetéssel a munkakapcsolat elfogadható, a napi gondokat közösen próbálják - a lehetőségekhez mérten - megoldani. Idén is nyújtottak beiskolázási segítséget a dolgozóknak, s aki akart, nyaralásra is nyílt lehetőség. A régi üdülőkre ugyan már nem számíthattak, de a debreceniek által bérelt helyekből a kapuváriaknak is jutott. A Ringa- üdülőket ugyanis a tulajdonos - ellentétben a privatizációs szerződéssel - egyoldalúan lekapcsolta, pedig ebben a témában a közgyűlési határozatok értelmében egyezség született. Éppen ezért a kapuváriak pert indítottak, jogi úton megtámadva a véleményük szerint jogtalan eladást.

Lesz utánpótlás

Tartják a kapcsolatot a régi szakmunkások legtöbbjével, s mindent elkövetnek, hogy amint lehetőség nyílik rá, visszahozzák a gyárba mindazokat, akik annyi éven át eredményesen dolgoztak a szakmában. Ugyanígy gondoltak a nyugdíjasokra is, nem feledkeznek meg a szakmában megöregedett régi munkatársakról.

Külön sikernek számít, hogy meg tudtak egyezni a tulajdonossal egy év végi jutalmazásban, hiszen a keresetek Kapuváron nem az elképzelések szerint alakultak az idén, annak ellenére, hogy 6 százalékos volt a bérfejlesztés. Sokat mondó és jövőbe mutató tény, hogy a gyárban és Kapuváron jelenleg is folytatják a húsipari szakmunkásképzést, s a családok reménykedve adják a fiatalokat erre a szakmára.

Ami a soron lévő 2005-ös esztendőt illeti, a kapuvári húsosok bizakodóak, remélik, hogy gyáruk talpra áll és felfutó ágra kerül. Azt azonban nem mulasztotta el megjegyezni beszélgetésünk vége felé Pászli Tibor, hogy nagyon aggódik a soproni szaktársakért. Személy szerint is számos barátság, sok évi kapcsolat fűzi a soproni gyár dolgozóihoz, s most azt kell látnia, hogy miután a Ringa vezetése végre exportszintre emelte a soproni vágóhidat, minden szertefoszlik ott, s földönfutókká válnak kollégák.