EFFAT-konferencia Budapesten

A szociális Európa nem lehet puszta utópia, ezért alapvető, hogy a szociális béke a kibővített Európában is mindenki számára garantálható legyen - tartalmazza az Élelmiszer-, Mezőgazdasági és Vendéglátó-ipari Európai Szakszervezeti Föderáció (EFFAT) élelmiszer-ipari szektorának tavaly decemberben Budapesten rendezett konferenciájának közös nyilatkozata. A nyilatkozat felszólítja az európai intézményeket, a csatlakozó országok munkáltatói szervezeteit, a nemzeti kormányokat, valamint a termelő üzemeket, hogy tegyenek meg mindent a keleti bővítés szociális időzített bombájának hatástalanítására.

Európa átrendeződik

Kapuvári József, a HDSZ elnöke

Az EFFAT 120 tagszervezete három nagy szektor, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a turizmus mintegy 2,6 millió munkavállalóját képviseli 35 országban, köztük hazánkban. Mint lapunk előző számában már beszámoltunk róla, ennek a hatalmas európai érdekvédelmi szervezetnek az élelmiszer-ipari szektora tartotta éves konferenciáját tavaly december 8-9-én Budapesten. Mint Kapuvári József, a HDSZ elnöke, és egyben az EFFAT héttagú szektor elnökségének egyetlen kelet-európai tagja, a tapasztalatokról szólva elmondta: a konferencia megrendezésének az volt a célja, hogy bemutassák az Európai Unióba belépő országok felkészültségét az élelmiszeripar területén. Megállapították: az unióba belépő országok - bár a jogharmonizáció keretében már felkészültek a csatlakozásra - de a konkrét felkészítés és tennivalók területén még rengeteg hiányossággal küzdenek.

Az EFFAT szakértői úgy látják, hogy a csatlakozó országok át fogják rendezni egész Európa élelmiszer-iparát. Az iparágban megindul egy újabb szerkezet átalakulási hullám, így elképzelhető, hogy a nyugati országokban megszűnnek egyes termelői helyek (munkahelyek), s azok keletre helyeződnek át. Ugyanakkor az egyes belépő országok élelmiszerbiztonsági követelményei nem felelnek meg mindenben az unió előírásainak, így ezekben az országokban is üzembezárásokra lehet számítani. Bár Magyarországon az élelmiszerbiztonság tradicionálisan jónak számít, az egyik elhangzott előadás szerint, amennyiben a nyugati színvonalú termelékenység teret nyer a hazai élelmiszeriparban, akár harmincezer munkahely is veszélybe kerülhet. Egyes számítások szerint a csatlakozást követően az ágazatban európai szinten több mint százezer munkahely kerülhet veszélybe.

Munkahelyek veszélyben

Kapuvári József kiemelte, hogy mindezen kérdések miatt a konferencia közös nyilatkozata a szociális kérdésekre helyezte a hangsúlyt. A csatlakozó országokban koncentráltan kell megoldani a keleti bővítés szociális időzített bombaként ható problémáját. Az elfogadott nyilatkozat a munkahely megszűnések mellett, többek között veszélyesnek látja a foglalkoztatottak egészségére és biztonságára vonatkozó normák hiányát, így nem garantálható az sem, hogy a fogyasztók bizalma nem rendül meg az élelmiszerek biztonsága iránt. Mivel a mezőgazdaság szerkezetátalakítása sem fejeződött be a csatlakozó országokban, a folyamatnak számos munkahely eshet áldozatul, ezért a foglalkoztatáspolitikai kérdéseket, az ágazati érdekegyeztetéseket át kell tekinteni. Általános tapasztalatként leszűrhető, hogy a szociális párbeszéd fejlettsége egyetlen csatlakozó országban sem kielégítő, a kollektív szerződéses struktúrák kiépítésre várnak.

Az EFFAT megállapításai részben érvényesek Magyarországra is, bár néhány kérdésben jobban állunk, mint a többi csatlakozó ország. A HDSZ elnöke szerint, mint már korábban elhangzott: az élelmiszerbiztonság terén lényegesen jobban állunk, mint a többi ország. Természetesen elégedettek nem lehetünk, de a hazai vállalatok az elmúlt évtizedekben már bebizonyították, hogy kiváló minőségben képesek élelmiszereket exportálni a nyugati országokba. Az állati termékekre vonatkozó hazai előírások rendkívül szigorúak, az erre vonatkozó normák és intézményrendszer európai szinten is megfelelő. A szociális témakörök, a kollektív szerződések, a munkabiztonsági kérdések szintén alapvetően megfelelőek, bár elégedettek természetesen ezen a téren sem lehetünk.

Szociális párbeszéd

Ildikó Krén

Európában a szociális párbeszéd a középszintre, vagyis az ágazatokra koncentrálódik, ez Magyarországon most van kialakulóban. A megalakult párbeszédbizottságok munkáját ezt követően kell tartalommal megtölteni, hogy a szakágazatok szintjén is lehessen kötelező jellegű megállapodásokat kötni. Ezzel összefüggő legújabb hír, hogy január 23-án, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban volt a harmadik egyeztetés, az ágazati párbeszéd bizottságok tanácsa képviselőivel. Ezen a tanácskozáson arról volt szó, hogy miként lehet felhasználni a központi támogatásokat az intézményrendszer jobb működtetéséhez. Természetesen szeretnénk egy országos kormányzati foglalkoztatáspolitikai programot elfogadtatni, hogy a nehezebb helyzetben lévő szektorok kiemelt támogatásban részesülhessenek. Mindennek az a célja, hogy a munkavállalók minél kisebb megrázkódtatással éljék át a gazdaság struktúraváltását, az uniós csatlakozást.

Ildikó Krén, az EFFAT közép-európai koordinációs irodájának vezetője elmondta, hogy régiós irodájuk 2001 óta működik Magyarországon. Közép Európában nyolc ország 19 tagszervezetének munkáját igyekeznek segíteni, főleg a képzési, valamint az uniós csatlakozással összefüggő felkészülési folyamatokban tudnak tanácsadással közreműködni, de az EU pénzügyi alapok megszerzésében is részt vesznek. Mivel tisztában kell lenni azzal, hogy az uniós csatlakozás nehézségekkel is fog járni, az érdekvédelmi munkában arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy megőrizni, illetve javítani lehessen a munkavállalók eddig elért szociális vívmányait. A szigorú uniós élelmiszerbiztonsági követelmények akár üzembezárásokhoz is vezethetnek a régióban, ezért a decemberi konferenciának is az volt az üzenete és az elfogadott közös nyilatkozat is azt erősítette, hogy mindent meg kell tenni az európai szociális normák garantálása érdekében.