Hangsúlyváltás szükséges az érdekegyeztetésben

Bár az Országos Érdekegyeztető Tanács egy éves működésének tapasztalatai, főleg az előző négy évhez képest viszonyítva pozitívak, az utóbbi hetek történései rendkívül károsan hatnak az érdekegyeztetés gyakorlatára. Az MSZOSZ elfogadhatatlannak tarja, hogy a kormány tervezett megszorító intézkedéseiről a szociális partnerek is csak a sajtóból értesülnek. Wittich Tamás szerint az érdekvédelem terén egyfajta hangsúlyváltásra van szükség. Rendkívül lényeges, hogy sikerüljön kialakítani az érdekegyeztetés középső szintjét, vagyis meg kell erősíteni az ágazati szakszervezeteket.

Éles kritika

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) legutóbbi ülésén mind a munkavállalók, mind a munkaadók részéről éles kritika érte a kormány gazdaságpolitikáját. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) vezetői szerint sajnos ez a tárgyalás az érdekvédelem szempontjából egy nagyon kemény őszt és telet vetít előre, mert a kormány következő három évre vonatkozó programja elsősorban a bérek visszafogásával akarja a gazdaság egyensúlyi problémáit orvosolni. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke az OÉT legutóbbi ülésén visszautasította azt a kormányzati helyzetértékelést, hogy a gazdasági gondok forrását a magas bérkiáramlásban kell keresni. Mint mondta: amennyiben az elmúlt 10-12 évre visszatekintünk, a gazdasági növekedés minden esetben meghaladta a bérek növekedését, kivételt képez a tavalyi év és az idei év első fele. Az elmúlt másfél, két év dinamikusabb reálbér növekedése azonban csak a tényleges teljesítmény és a bérek közötti szakadékot tudta némileg csökkenteni. Az MSZOSZ az európai uniós felzárkóztatási programját ezután sem adja fel, amely a bérek, a nyugdíjak és a szociális minimumok felzárkóztatására egyaránt vonatkozik. Az OÉT ülésén elhangzott pénzügyminiszteri elképzelés szerint a kormány jövő évre nulla reálbér növekedéssel számol, ez pedig a szakszervezetek számára elfogadhatatlan. Ezzel szemben az MSZOSZ minimálisan a jövő évi gazdasági növekedésnek megfelelő bérnövekedést akar elérni. Ez annyit jelent, hogy amennyiben a kormány 3,5 százalékos GDP növekedést tervez, akkor a reálbéreknek is legalább ennyivel kell emelkednie.

Egyeztetés nélkül

Az MSZOSZ elnöke szerint a tárgyalások másik kritikus pontja, hogy a reálbér növekedést adócsökkentéssel is segítenie kell a kormánynak. Ez a kérdés azért is rendkívül aktuális, mert az elmúlt hetekben napvilágot látott különféle gazdasági megszigorító intézkedéseket nem előzte meg semmilyen egyeztetés a szociális partnerekkel, így a szakszervezetek is csak a sajtóból tájékozódhattak a kormány elképzeléseiről. Az OÉT egy éves működése alatt éppen az MSZOSZ javaslatára sikerült visszahozni az érdekegyeztetés keretébe a költségvetésről és az adókról szóló vitát és egyeztetési mechanizmust, ezért ez a módszer elfogadhatatlan. Ezek a tervezett intézkedések ugyanis arról szólnak, hogy a kormány vissza akarja vonni a 2004-re már a parlamentben elfogadott adótáblát. Amennyiben ez bekövetkezik, nem teljesül az a szakszervezeti elvárás sem, hogy az átlagkeresetek ne kerüljenek a legmagasabb adósávba.

Az ápolási díj bevezetése újabb egy százalékkal csökkentené a béreket. Az áfa kulcsok változása inflációt gerjeszt, sőt arról is olvasni a sajtóban, hogy esetleg eltörlik a nyugdíjak adókedvezményét. Az MSZOSZ nem akar beszállni a sajtón keresztül történő üzengetésekbe, éppen ezért elvárja, hogy a kormány tegye le az OÉT elé a konkrét elképzeléseit, és kezdődjenek meg az érdemi tárgyalások. Ugyanis amennyiben megvalósulnak ezek a megszellőztetett intézkedések, akkor ennek ellensúlyozására a szakszervezetek rendkívül magas bruttó béremelési igénnyel lesznek kénytelenek fellépni. Az MSZOSZ előzetes számításai szerint a reálérték megőrzéséhez is legalább 15 százalékos béremelésre lesz szükség, ez pedig azt a veszélyt vetíti előre, hogy a konfliktusok átterjednek a munkahelyi szintre.

Kulcspozicióban

Az MSZOSZ elnöke elmondta azt is, hogy az OÉT egy éves működésének tapasztalatai főleg az előző négy évhez képest pozitívak. Visszaállt az érdekegyeztetés normális rendszere, bár az utóbbi fél évben megtorpanni látszanak ezek a kedvező folyamatok. Bár a miniszterelnök úr ígéretet tett többek között a munkaidő csökkentésére, sajnos ezen a téren sincs előrelépés az egyeztetés terén, mint ahogy késik a TB alapok feletti társadalmi kontrol kialakítása, vagy a szakszervezetek szerepének növelése a munkaügyi ellenőrzésben. Az MSZOSZ vezetői a Medgessy Péterrel, még a parlamenti választásokat megelőzően kötött megállapodás szellemében is azt várják, hogy éppen amikor ilyen gazdasági nehézségekkel küzd az ország, a szövetséggel és az aláíró tagszervezeteivel legyen érdemi egyeztetés.

Wittich Tamás szerint az érdekvédelem terén hangsúlyváltásra van szükség. Rendkívül lényeges, hogy sikerüljön kialakítani az érdekegyeztetés középső szintjét. El kell indulnia az ágazati párbeszédbizottságoknak és minden olyan témát ezen a szinten kell megoldani, amely az ágazatokat közvetlenül érinti. Az érdekegyeztetésben, az országos, az ágazati és a munkahelyi szinten megvalósuló hármas rendszerben az ágazatoknak kell a kulcspozíciót elfoglalniuk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy megszűnik az országos szervezet feladata. A bérekről az ágazatoknál kell megegyezni, ezért az ágazati kollektív szerződések fontossága vitathatatlan.