Kezdeményezőbben és kreatívabban

Kapuvári József az új kormányról, a genfi kongresszusról és a húspiacról

- Először azt kérdeztem az ÉDOSZ Szövetség és a HDSZ elnökétől, hogy mit vár az új kormánytól?

-Én sokat remélek a Medgyessy-kormánnyal kialakítandó szociális párbeszédtől. Azzal is tisztában vagyok ugyanakkor, hogy bármilyen pozítiv lesz a kabinet hozzáállása a szakszervezetek által képviselt ügyekhez, a mi kezdeményező szerepünk nélkül nem várhatók érdemi változások.

- Mit értesz ezen?

- Azt, hogy a szakszervezeteknek az eddigieknél lényegesen kreatívabbaknak kell lenniük. Együttesen kell fellépnünk, elvetve a jelenlegi, túlhaladott konföderációs megosztottságot. A komoly, tartalmas partnerség feltételének tartom azt is, hogy a szakszervezetek építsék ki azt a szellemi, szakmai, szakértői bázist, amely segít a kormánnyal folytatott tárgyalásokban. Ezen feltételek megteremtése nélkül - a jelenlegi struktúrával és háttérrel - a magyar szakszervezeti mozgalom nem tudja kihasználni a kormányváltás által kínált esélyeket és lehetőségeket.

- Sok függhet a Munka Törvénykönyve kedvező irányú változtatásától

- A Munka törvénykönyve alapvető feltétele a munkavállalói érdekvédelem hatékonyságának. Ezért megelégedéssel fogadtuk, hogy a módosítás a kormány 100 napos csomagjában is szerepel. De nem vagyunk igazán megelégedve a változások mértékével, különösen azokkal a passzusokkal, amelyek a munkavállalók helyzetét érintik.

- Mire gondolsz, például?

- A vasárnapi munka szabályozására, vagy a telephelyre történő kirendelés szabályaira, de sorolhatnám a további példákat. Azért nem felhőtlen az örömünk, mert a 100 napos csomag előkészítésekor a tervezett változtatások szélesebb körűek és lényegesen kedvezőbbek lettek volna a munkavállalók számára. Valójában nem értjük, hogy a kodifikálás során miért puhultak fel az eredeti elgondolások. Reméljük, a Munka Törvénykönyvének átalakítása tovább folytatódik a tartalmas érdekegyeztetés keretei között. (Az interjú készítése óta újabb módosító javaslatok készültek - szerk. megj.) Optimizmusunkat arra a megállapodásra építjük, amely a 32 szakszervezet és a miniszterelnök között köttetett.

- Az utóbbi napokban Genfben jártál, ahol részt vettél az Agrár-, Élelmiszeripari-, Hotel-, Vendéglátóipari- és Turisztikai Szakszervezetek XXIV. kongresszusán. Mit emelnél ki a fórum nálunk is használható hozadékából?

- A kongresszus több újszerűséggel szolgált. Így például a fórum számos témakört nem hagyományos keretek között, hanem u.n. pódium-vitákon tárgyalt. Az egyik ilyen pódium-vitára - első alkalommal a szervezet történetében - meghívták a multinacionális vállalatok vezetőit, akik vitaindítóikban ismertették álláspontjukat a globalizációról, a nagyvállalatok szerepéről, a szociális párbeszédről. Két ismert óriás vállalatról van szó, a francia Danone konszernről és a Közép-Amerikai Chiquita Banán Csoportról. A vita címe ez volt: Konfrontáció, vagy tárgyalások, vagy mindkettő.

- Melyek voltak a kongresszus fő kérdései?

- Megkülönböztetett figyelmet kaptak azok a növényvédőszerek, amelyek - rákkeltő hatásuknál fogva - veszélyt jelentenek az emberi szervezetre és a környezetre. Sok szó esett az élelmiszerbiztonságról. Ami számomra meglepő volt: ez olyan országokban is problémát jelent, amelyek fejlettségükben előttünk járnak, például a skandináv államok.

Élénk vita zajlott a globalizáció és az emberi jogok összefüggéseiről, amelyben részt vett a nagytekintélyű Mary Robinson, az ENSZ emberi jogok főbiztosa is. Ennek lényege a munkavállalók oldaláról nézve: a globális kereskedelem és a globális beruházások a nemzetközi pénzintézetek segítségével nem mások, mint a munkavállalók egymás elleni kijátszásának eszközei. Szóba került a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szerepe is. Abból a szempontból, hogy a szakszervezeteknek részt kellene venniök a WTO-ban folyó tárgyalásokban - és nemcsak megfigyelőként - abból a célból, hogy az ILO-ban a kormányok által elfogadott alapelvek is figyelembe vétessenek, ne csak a nyers profit- maximalizálási szempontok érvényesüljenek. Azzal is érzékeltetném a kongresszus mondanivalójának a gazdagságát, hogy 25 határozatot fogadott el a fontosabb témákból. E jelentős tanácskozást megelőzött több olyan összejövetel, amely bennünket is érintett. Ilyen volt például a közép-európai országok regionális konferenciája, ahol olyan döntés született, hogy a térségben a jövőben 4 iroda koordinálja a képzési- és regionális munkát. Ezek az irodák Moszkvában, Vilniusban, Budapesten és Zágrábban működnek.

- Mi a helyzet a húspiacon?

- Ez az év rosszul indult, hiszen a WTO Dohában megtartott legutóbbi ülésén eltörölték a direkt export támogatásokat, s ez a húsipart igen érzékenyen érintette. Sújtja az exportáló vállalatokat a nyugat-európai és a hazai élő sertés árak közötti különbség az előbbiek javára, ami azt jelenti, hogy immár lassan egy éve olcsóbb az élő sertés Nyugat-Európában, mint Magyarországon. Nem segített a húsiparnak a tavaly májusi forint felértékelés sem. Ennek következményeként a húsipar döntő többsége - főként az exportálók - az év első négy hónapjában nem tudtak nyereséget elérni. A kialakult helyzetnek a munkavállalókra is kedvezőtlen hatása van. Történtek létszámleépítések, s nagyon későn zárultak az idei bértárgyalások, ráadásul vegyes eredménnyel. Csak reménykedni tudunk, hogy májusban megfordult a trend és a második félévben a húsipar már növekvő piaci értékesítéssel számol, amely eredményt is hozhat.