Ügyvivő Testület

Tájékoztató a bértárgyalásokról

A HDSZ Ügyvivő Testülete 2002. február 5.-én megtartotta a kongresszust követő első ülését. Az alapszervezetek képviselőiből álló testület fontos szerepet játszik az érdekvédelem gyakorlati kérdéseinek megoldásában, különösen a bértárgyalások előkészítésében. Tartalmi és időbeli okokból is a testületnek az új ciklusban tartott első ülésének első napirendje a 2002. évi bértárgyalások helyzetének áttekintése volt.

Ismeretes, hogy a HDSZ kongresszusa Szegeden irányelveket fogadott el az idei bérkövetelésekre, miszerint 10-13 százalék között jelölte meg azt a határt, amelyben az alapszervezetek javaslatot tehettek a munkáltatóknak. Ennek a határideje 2001. december 15.- e volt. Február elején tehát már éppen elérkezett az ideje, hogy az alapszervezeti képviselők számot adjanak egymásnak, ki mire jutott, hol tartanak a tárgyalások. Igaz ugyan, hogy az egyes cégeknél külön megállapodások születnek a bérfejlesztésről, de tapasztalatok szerint a munkáltatók is figyelemmel kísérik a konkurencia e téren tett lépéseit. Nem is szólva arról, hogy cégcsoportok is működnek az ágazatban, amelyek több önálló üzemet működtetnek.

Az alapszervezeti vezetők beszámolói szerint a legtöbb helyen az ajánlat felső sávját tekintették irányadónak a béralku megkezdéséhez. Vagyis 13 százalékos bérfejlesztést tart elfogadhatónak a szakszervezet Gyulán, a Délhúsnál, a Ringánál, a Falcotradenál és a Kometánál. Ennél többet, 14 százalékot követelnek a Picknél, amit 10 százalékos fejlesztés és négy heti mozgóbér kifizetése mellett tartanak elérhetőnek. Az elfogadott sávon belül, de egy kicsit mérsékeltebb, 12 százalékos követelés tettek az asztalra a Solventnél, Debrecenben és Pápán. A Zalahúsnál még csak most fogalmazzák a javaslatot.

Több cégnél, nem nagy létszámot foglalkoztató társaságoknál megszületett már a megállapodás. A Vasi Húsnál 10 százalékos emelésben egyeztek meg, ami 6 százalék átlagos fejlesztést és 4 százalék mozgóbér növekedést takar, mindehhez tudni kell, hogy itt a felszámolás miatt két évig nem volt bérfejlesztés. Miskolcon, a Borsi Húsipari Rt.-nél is megállapodtak: a bérfejlesztés mértéke 18,7 százalék, de ez az imponáló mérték egyszerűen csak a minimálbéresek magas arányából, s az ebből fakadó kötelező emelésből adódik. A Csabahúsnál is a 130 munkavállalóból 103 főt minimálbéren foglalkoztatnak, a béremelés eszerint alakult: minimálbéresek kapták az előírt emelést, a többiek viszont csak 7 százalékot, ami így üzemi szinten 13 százalékos fejlesztést jelent. Szolnokon, a Szole Meat Kft.-nél 9,71 százalékos bérfejlesztéshez adta beleegyezését a szakszervezet, de csak azzal a feltétellel, hogy az első három hónapban ellenőrzik a kifizetéseket és tovább tárgyalnak egyes tételekről. Debrecenben 9,5 százalék lesz az idei bérfejlesztés, plusz nyugdíjpénztári befizetést teljesít a munkáltató.

A minimálbérekkel kapcsolatban érdekes információkat osztottak meg egymással a testület tagjai. A Solventnél senkit nem érint a központi intézkedés, mert mindenki ennél több fizetésért dolgozik. A Ringánál és Pápán is csak alig néhány embert érint az így megvalósuló emelés. Debrecenben azonban 170 fő minimálbéres, Szolnokon a foglalkoztatottaknak több mint a fele csak 50 ezer bruttóval számolhat. (A Csabahúsról és Miskolcról fentebb írtunk.) Érdemes viszont megemlíteni, hogy Gyulán és a Picknél a központilag előírtnál magasabb szinten kívánják megállapítani a minimálbért.

Mindent egybevetve az évek óta kialakult menetrend szerint folyik a béralku, több helyen csak április 1.-i határidővel várható megegyezés. Sajnos ezt a rossz gyakorlatot az idén sem tudják meghaladni, így valójában az emelés mértékének értékeléséhez ezt a körülményt is figyelembe kell venni. Ettől csak akkor lehetne eltekinteni, ha a következő hónapokban meredeken esni kezdene az infláció, ez egyelőre azonban csak a politikusok ígérik.