Munkaharcok Dániában

A Dán Élelmiszer-ipari Szakszervezet (NNF) szeptember végén tartotta kongresszusát, ahol Ole Wehlast elnök beszámolójában a tagszervezés fontosságát és a kollektív szerződés jelentőségét hangsúlyozta. A tanácskozás, amelyen részt vett Kapuvári József, a HDSZ elnöke is, elfogadott programjában megerősítette: az NNF még inkább a kollektív szerződésekre fókuszál és azt tartja szem előtt, ami rövid és hosszú távon leginkább szolgálja a tagok érdekeit.

Sajnos folyamatosan tagokat vesztünk - állapította meg az NNF elnöke. Ennek a legfontosabb oka, hogy munkahelyek szűnnek meg, amin a szakszervezet próbál segíteni, de a válság miatt ez nem könnyű. Az jelenti az igazi kihívást, hogy sokan egyáltalán nem akarnak szervezetekbe tömörülni. A tagszervezés érdekében elindított projekt tapasztalatai szerint a munkavállalóknak meg kell értenie, hogyan működik a dán munkaerőpiac - hangsúlyozta Wehlast kolléga.

Előtérben a bizalmiak

Sokan nem látják a tagság előnyeit. Fontos, hogy a tagok számára tisztázzuk, hogy mennyi munkájukba telik a szakszervezeti bizalmiaknak a közös érdekek érvényesítése, a problémák megoldása. - Azt kell mondani, hogy a kollegák túl ügyesek voltak, hogy mindent el tudtak érni, de azt nem tudták megmutatni a tagoknak, hogy a sikereik mögött nem kis munka és verejtékezés áll. Látványosabbá kell tennünk a bizalmiak tevékenységét, a munkafolyamatokba pedig bele kell vonni a tagokat is a munkahelyeken, hogy lássák, mi az, ami történik az érdekükben. A másik dolog, amire fókuszálnunk kell - hangzott el a beszámolóban -, hogy sajnos nagyon kevés kollegánk tudja, mi a mi szakszerű beavatkozásunk lényege, mi az a kollektív szerződés. Meg kell értetni az egyszerű munkavállalókkal, hogy mit miért teszünk és hogy mit jelent rendezett viszonyok között dolgozni.

A szakszervezeti egység fontosságáról szólva az NNF elnöke kijelentette: a Vejlegarden-ügy megmutatta, hogy van olyan munkáltató, aki le akarja nyomni a bérszínvonalat. - De mi nem fogadjuk el, hogy az egyéni érdeket hangoztató keresztény szervezetek aláássák a mi kollektív szerződéseinket. Senkinek sincs szüksége arra, hogy csökkentsék a fizetését. Ez csak a munkáltatók érdeke. A dán munkavállalókat nem kell megosztani különböző alternatív szervezetekben. Az összefogás a szakszervezeti mozgalomban az egyetlen esélyünk a védekezésre a bér-és munkaviszonyaink aláásásával szemben.

A tagság érdekében

Az NNF kongresszusi határozatában megerősítette: minden egyes tag számára nyilvánvalóvá kell tenni a szakszervezet által nyújtott előnyöket, hogy az a szolgáltatás, amit a tagdíjért cserébe kapnak, számukra megalapozott legyen. Az NNF tevékenységében még inkább tagorientált lesz, szem előtt tartva, hogy mi az, ami rövid és hosszú távon a leginkább szolgálja a tagok érdekeit. Fontos a foglalkoztatottság, a megfelelő képzettség, a bérszínvonal megőrzése és a megfelelő munkakörülmények biztosítása a tagok számára. A fiatal pályakezdők a legsérülékenyebb munkavállalói csoport, mivel nem rendelkeznek sokéves tapasztalattal, ezért elengedhetetlen a munkaerő-piaci szabályok és viszonyok ismertetése a fiatalok számára.

A szociális dömpinget, a külföldi munkaerő beáramlását illetően az NNF arra törekszik, hogy a verseny ne csak szabad, de fair is legyen. Mindennapos események lettek az üzembezárások, vagy a termelés áthelyezése külföldre. A hazai üzemek külföldön keresnek munkaerőt, kevesebb bérért. Leáldozott az az idő, amikor Dánia szuverén módon dönthetett a fejlődésről. - Arra kell törekedni, hogy a külföldről toborzott munkaerő ne ássa alá a szakmai rendszert és azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk. Célunk, hogy a külföldről bejövő munkaerő ugyanolyan módon legyen foglalkoztatva, megszervezve, mint a dán munkaerő. Le kell küzdeni a szociális dömpinget és ennek nagy szerepet kell játszania a külföldi szerveződésben - áll a programban. A más kulturális és etnikai háttérrel rendelkező munkavállalók számára is ugyanolyan körülményeket kell biztosítani a munkahelyen és részvételt az NNF programjában, politikájában, mint amely adott a többi tag számára.

A kongresszus fontosnak ítélte, hogy a kollégákat be kell vonni a kollektív szerződések előkészítésébe és olyan lépéseket kell tenni, amelyek elősegítik a tagok hatékonyabb mozgósítását. A kollektív szerződés mindenkire vonatkozik az adott szakterületen belül, azokra is, akik nem szakszervezeti tagok. Érdekeltté kell tenni őket a szerződés fejlesztésében és kialakításában, úgy, hogy akikre vonatkozik, adjanak hozzá. A nem tagok számára ez gazdasági hozzájárulás lehet, vagyis alternatív bevételi forrás.

A kongresszus szükségesnek ítélte, hogy a szakszervezet kommunikációja érthető és átütő erejű legyen. Legyen a szervezet látható a tagok számára, a helyi, nemzeti és nemzetközi döntési folyamatok legyenek nyilvánosak a növekvő globalizációs elvárásoknak megfelelően.