HÚSOS 2012. XXX. évfolyam 6.szám
SZAK-
SZERVEZETI
ÉLET

Választmányi ülés

Bértárgyalások, tagtoborzás, fúzió

A HDSZ pécsi alapszervezete volt a házigazdája a választmány őszi ülésének. A november végén Villányban megtartott tanácskozáson a 2013. évi bértárgyalási irányelvekről döntött a testület, a résztvevők megvitatták a tagtoborzás feladatait, tájékoztatót hallgattak meg az ipari szakszervezetek fúziójáról, valamint a gyulai és a kapuvári húsüzemek felszámolásának helyzetéről és az MSZOSZ testületeinek munkájáról.

Csökkentek a reálbérek

Napirenden a tagtoborzás

A húsiparban jelentősen csökkentek a reálbérek az idei évben - állapította meg Kapuvári József, a HDSZ elnöke a jövői évi bértárgyalásokról szóló napirend bevezetőjében. Ennek a magyarázata elsősorban az átlagosnál alacsonyabb ágazati bérekben, a bérkompenzáció és a béremelés helyenkénti elmaradásában, a béren kívüli juttatások zsugorodásában és az infláció vártnál magasabb növekedésében található meg. A munkavállalói keresetek 2012. évi kedvezőtlen alakulását, megítélését tovább rontja az a körülmény, hogy egyes cégeknél már évek óta nincs érdemi béremelés. Idén a húsiparban több foglalkoztatási csoport esetében - különösen a fizikai dolgozók körében - a reálbérek romlása meghaladta az öt százalékot. Lényegében megszűnt a cégek munkaerő-megtartó képessége, meggyengült a bérek ösztönző ereje, a túlélésért való küzdelem alakítja a munkahelyi viszonyokat. A helyzet normalizálása és a munkavállalók jogos igénye alapján kétszámjegyű béremelésre lenne szükség 2013. elején - mondta Kapuvári József.

A vitában elhangzott, hogy hosszú évek tanulsága szerint az alacsonyan tartott bérköltségek nem mentették meg a cégeket. A korábbi vívmányok mára leamortizálódtak. Sok ember ennek ellenére nem fogja fel, hogy a cégvezetés magától semmit sem ad, a béremelésért közösen kell megmozdulni. A munkapiac kőkemény üzlet, a munkás is rákényszerül, hogy megkérje a munkája árát. A bankok is végzik a feladatukat, mi is tegyük a dolgunkat.

Az irányelveket a választmány vita után egyhangúlag elfogadta.

Igények és lehetőségek

Bibók István és Harkai Attila

A tagtoborzással kapcsolatban a testület tagjai eszmecserét folytattak a tagság szakszervezettel kapcsolatos igényeiről, elvárásairól. Megállapították: a kollégák nagyon sokféle, sokszor teljesíthetetlen feladatok elvégzését várják a szakszervezettől. Az idősebbek ma is fontosnak tartják, hogy legyen Mikulás-csomag, karácsonyi ajándék, nőnapra virág, húsvétra sonka és ezeken felül bármi ajándék, gesztus. Ellenben a fiatalok közül többen úgy vélik, hogy nekik ne segítsen az anyuka és a szakszervezet sem. Széles körben igénylik viszont az emberek a tájékoztatást, az információt a munkahelyi viszonyokról, jogszabályokról, érdekvédelmi kérdésekről. Ugyanakkor vannak, akik nem nézik jó szemmel, hogy a szakszervezeti tisztségviselők értekezletekre járnak. Megjegyzést tesznek testületi tagokra, hogy „havajoznak” a régiós és országos értekezleteken, amelyek pedig az információszerzés és tapasztalatcsere szempontjából nélkülözhetetlenek. Kevesen értékelik, hogy a szakszervezet nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a bizalmiak és tisztségviselők kellően tájékozottak legyenek, válaszolni tudjanak a tagok kérdéseire. A tagság körében erős az igény jogi tanácsadásra, helyenként vonzerőt jelentenek a nyelvtanfolyamok, a különféle biztosítási formák, a vásárlói klubok és akciós vásárok. Előfordul, hogy egyesek pénztelenség miatt keresik meg a szakszervezetet vagy egyéni problémáik megoldásához kérnek segítséget. Többek számára fontos, hogy tartozzanak valahová, legyen, akihez a bajban fordulhatnak.

A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a szakszervezeti kultúra lassan változik, a valódi érdekvédelem, a bérmegállapodások és kollektív szerződés mellett nem szabad elhárítani a tagsági igényeket. Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy a tagdíjak mértékétől függetlenül nem lehet kötelezettségeket vállalni. Felvetődött, hogy a szakaszervezetnek új bevételi forrásokat kell feltárni, a szakszervezeten kívüli munkavállalók esetében kollektív szerződés-kötési díj bevezetése is szóba jöhet.

Ipari fúzió

A HDSZ önálló működésének peremfeltételei meggyengültek az ágazat összezsugorodása, a taglétszám csökkenése miatt - emlékeztette Golhovics Gábor a testület tagjait az ipari szakszervezetek fúziójáról tartott tájékoztatójában. Az élelmiszeriparon belüli egyesülési kísérletek vakvágánynak bizonyultak, most új lehetőség a húsosoknak, hogy csatlakozzanak a bányász, vasas, építő, nyomdász és más szakmák fúziójához. Az egyesülés keretében anyagilag jó pozícióban lévő, akcióképes szakszervezetek fognának össze, hogy növeljék a befolyásukat, megszilárdítsák a z anyagi, szervezeti pozícióikat és hatékonyabbá, olcsóbbá tegyék a működésüket. A vegyészek esetleges csatlakozásával mintegy ötven ezer tagot számláló szakszervezet jönne létre, amely a mainál kedvezőbb feltételekkel tudná működtetni a szakapparátusát, biztosíthatná a könyvelés, a kommunikáció, a területi munka feltételeit, építhetné a kapcsolatait itthon és külföldön. Az egységes szakszervezetben a tervek szerint önálló szakági tagozatok működnének és érvényesülnének a szakmai sajátosságok.

Golhovics Gábor hangsúlyozta: a fúzió európai szinten már lezajlott, megalakult az IndustriAll, ami jelzi az elgondolás életszerűségét. Hazai szempontból az új Munka törvénykönyve, az országos érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd elsorvasztása is indokolja az erők egyesítését, az összefogás időszerűségét.

A választmány felhatalmazta az elnököt, hogy vegyen részt az ipari szakszervezetek fúzióját előkészítő tárgyalásokon.

Az MSZOSZ vezető testületeinek üléséről, a régiók tevékenységéről tartott tájékoztató keretében a választmány gratulált Pászli Tibornak (Kapuvár), a HDSZ alelnökének, akinek a Nyugat-magyarországi régió képviselete a TETT-Érdekvédelemért díjat adományozta.