|
2011. XIX. évfolyam 6.szám |
| SZAK- SZERVEZETI ÉLET |
Lapzárta utánA paktum elárulta a munkavállalókat és megosztotta a szakszervezeteketAz új Munka törvénykönyve által a munkavállalóknak okozott hátrányokat csak egy hatékonyabb érdekvédelem ellensúlyozhatja. A HDSZ elnöksége keresi a szövetségeseket és támogatja az új Munka törvénykönyvéről szóló népszavazást. Három szakszervezeti szövetség vezetője 2011. december 2-án megállapodást írt alá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és munkáltatói szervezetek vezetőivel arról, hogy az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos szakmai vitát lezártnak tekintik, és a törvényjavaslat elfogadását fő irányaiban támogatják. Aláírásukkal megerősítették, hogy a törvényjavaslatról az előkészítés és a tárgyalás idején is egyeztetést folytattak, és kölcsönös engedményekkel lezártnak tekintik a vitát. Elfogadva ezeket a feltételeket, a szakszervezetek azt kapták cserébe, hogy a törvényhozó nem teszi teljesen lehetetlenné a szakszervezetek működését, hanem szűkösebb feltételek között élni hagyja.
A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége azonnal, még a megállapodás aláírásának napján közleményben reagált a szégyenteljes paktumra. Nevén nevezve a történteket, a munkavállalók elárulásának tekintette a megállapodást és fontolóra vette az MSZOSZ elhagyását. (Lásd alább) Az aláírás másnapján a cserbenhagyott három szakszervezeti konföderáció megtartotta a tervezett fővárosi demonstrációt. Az eseményen megjelent Gaskó István, akit a tömeg súlyos szavakkal ócsárolt, számon kérték az árulását, és judás-pénzt szórtak elébe. A tüntetés szónoka a magyar szakszervezeti mozgalom egyik legsötétebb napjának nevezte a paktum aláírását. Pataky Péter az előzetes tervektől eltérően nem jelent meg a „szövetségesei” demonstrációján, és miután elfogadható magyarázatot nem tudott adni a lépésére, több napra eltűnt a nyilvánosság elől. Az MSZOSZ elnöksége azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy részmegállapodásnak minősítette, és a győzelmében fürdő kormányzati kommunikáció trükkjének próbálta beállítani a törvénytervezet támogatását. A megállapodás nyilvánosságra hozott szövege, Pataky letagadhatatlan aláírása azonban cáfolta az MSZOSZ hitelességét menteni próbáló szövetségi vezetőket, akik egyre inkább a tagszervezetekben kialakult viták, kritikák, elutasító vélemények fókuszába kerültek. A kialakult helyzet szükségessé tette az MSZOSZ szövetségi tanácsának összehívását. A szövetségi tanács végül egy ellentmondásokat tartalmazó közleményben utasította vissza a kormány állítását, miszerint az MSZOSZ a beterjesztett (időközben elfogadott) új Munka törvénykönyve egészét a részmegállapodással támogatta.
(Az új Munkatörvénykönyv által a munkavállalóknak okozott hátrányokról bővebben e lapszámunkban Dr. Tálas Miklós írásában olvasható.) Sajtóhíradás a HDSZ elnökség 2011. december 2-i közleményéről A Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) elnöksége a magyar munkavállalók elárulásának tekinti, hogy a kormányt képviselő nemzetgazdasági miniszterrel a munkaadói érdekképviseletek és a három szakszervezeti konföderáció vezetője megállapodást írt alá a Munka Törvénykönyvéről. Különösen a 7. pontot kifogásolják, amelyben az aláírók a „szakmai vitát lezártnak tekintik és fő irányaiban támogatják a törvényjavaslat elfogadását” - közölte a HDSZ pénteken. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken délelőtt jelentette be, hogy megállapodást kötöttek az új Munka törvénykönyvének a kollektív munkavállalói jogokra és a munkaviszonyra vonatkozó részéről a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel. Az érdekképviseleti konföderációk közül az eseményen az MSZOSZ, a LIGA és a Munkástanácsok vettek részt. A tervezet az aláírt megállapodással kiegészítve is „rabszolgatörvény” és vállalhatatlan, mivel jelentősen hátrányosabb helyzetbe hozza a munkavállalókat - állapítja meg a HDSZ közleménye. Az az érvelés pedig, hogy az új törvény majd munkahelyeket teremt, egyszerűen nem állja meg a helyét. A vállalkozások ugyanis akkor vesznek fel új munkavállalókat, ha bővül a piacuk és a megnövekedett keresletet a meglévő létszámmal nem tudják kielégíteni. A HDSZ hangsúlyozza: az aláíró szakszervezeteket senki nem hatalmazta fel, hogy lemondjanak a további érvelésről, tárgyalásról, tiltakozásról. A HDSZ Elnöksége ezért a következő ülésén megtárgyalja, érdemes-e fenntartani továbbra is a tagságát az aláíró MSZOSZ-ben, amelynek alapító tagja. Budapest, 2011. december 2. Kapuvári József elnök |
| elöző cikk | újság tartalomjegyzék | |
| rovatban vissza | rovat tartalomjegyzék |
A megállapodás általános megdöbbenést, értetlenséget váltott ki a szakszervezeti mozgalomban, a parlamenti ellenzék soraiban, a szociális párbeszéd hazai és európai szereplői körében is. Az előzményeket tekintve azon kevesen lepődtek meg, hogy a kormány iránti lojalitásáról ismert Palkovics Imre (Munkástanácsok) és Gaskó István (Liga) felvállalta a ceremoniális aláírást és örömmel pózoltak egy „kézfogós” fotózáshoz. Megválaszolhatatlan kérdést vetett fel viszont, hogy Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke miért tette ezt a megmagyarázhatatlan lépést. Cserbenhagyva a vele küzdő három másik szövetséget (SZEF, ÉSZT, Autonómok), hátat fordítva saját tagszervezeteinek, amelyek az aláírás ideje alatt is szervezték a törvényjavaslat elleni demonstrációt. Lehetetlen helyzetbe hozva politikai támogatóit, az érdekvédelemmel rokonszenvező sajtót, a munkaügyi kapcsolatokért felelősséget érző szakembereket.
A HDSZ a december 15-i kibővített elnökségi ülésen foglalkozott a megállapodás nyomán a szakszervezeti mozgalomban, és az MSZOSZ belső életében kialakult helyzettel. Az ülés résztvevői megerősítették az elnökség december 2-án kiadott közleményét. A testület árulásnak tekinti a paktumot, elfogadhatatlannak tartja a munkavállalóknak nagy hátrányokat okozó új Munka törvénykönyv jogfosztó rendelkezéseit. Támogatja az új Munka törvénykönyvvel kapcsolatos népszavazásról szóló kezdeményezést. Megbízta a HDSZ szervezeti alelnökét és a választmány elnökét, hogy kísérjék figyelemmel a társszervezetek működését, keressenek szövetségeseket, akikkel valódi együttműködést kialakítva hatékonyabbá tehető az érdekvédelem.