Magyar hozzájárulás

Az EFFAT budapesti tanácskozását házigazdaként Kapuvári József, a HDSZ elnöke üdvözölte. Elmondta a vendégeknek, hogy az EU-csatlakozás pillanatában úgy tűnt, hogy a magyar élelmiszeripar felkészült az európai versenyre. Sajnos ezt a várakozást az elmúlt öt év nem igazolta. Szólt arról, hogy Magyarországon 11,5 százalékos a munkanélküliség, a havi átlagbér éppen csak meghaladja a 200 ezer forintot, aminek a nettó értéke mintegy 500 euró. A húsiparban a bérek elmaradnak az országos átlagtól, különösen fizikai területeken. Kapuvári kolléga egy hozzászólásában megfontolandónak nevezte az európai szintű minimálbér, illetve ágazati minimálbér bevezetésének a kezdeményezését.

Nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a nemzetközi hallgatóság előtt Éder Tamás, a hús-, illetve élelmiszerszövetség elnöke. Emlékeztette a külföldi kollégákat, hogy Magyarország a középkor óta jelentős élelmiszergazdasággal rendelkezik. A legutóbbi években, az EU-csatlakozás óta azonban a növénytermesztés- állattenyésztés szerkezete megbomlott, mind kevesebb az élő állat, ezért egyes feldolgozó ágazatok termelése visszaesett. A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelmi mérlege mindemellett pozitív. A magyar élelmiszeripar az EU-csatlakozás egyik legnagyobb vesztese. Olcsó külföldi termékek kiszorították a jobb minőségű magyar termékeket, ezért lazítani kellett a szabályozókat, hogy mi is gyárthassunk gyengébb termékeket. Éder elnök úgy ítélte meg, hogy erősségünk az élő hagyomány, a szaktudás, a klimatikus adottságok, a jó környezet. Technológiai téren azonban lemaradtunk a fejlett országoktól és tőkeszegény a hazai élelmiszer ágazat. Viszont a támogatások szintjének kiegyenlítődése várható és csökkennek az állami adók. Mindez egy konszolidációs folyamattal kiegészülve segítheti a magyar élelmiszeripart, hogy visszanyerje hazai és külföldi piacait.

Ugyancsak színvonalas előadással járult hozzá a tanácskozás sikeréhez Bánáti Diána, az EU Élelmiszerbiztonsági Hivatalának (EFSA) elnök asszonya. Bemutatta az európai élelmiszerbiztonsági rendszer kialakulásának folyamatát és azt a jelentős változást, amely az utóbbi időben végbement ezen a téren. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy az egész kontinensen felgyorsult az utazás és az áruszállítás, élelmiszerbotrányok váltak médiaeseménnyé, sokat fejlődött a kutatás, a műszeres vizsgálat. Miközben csalások, hamisítások, szándékos károkozások rendítették meg a fogyasztók bizalmát. Ebben a helyzetben döntő változást hozott, hogy kialakult az élelmiszerlánc szemlélet, a termékek nyomon követése. Szigorodott a szabályozás, nőtt a folyamatok átláthatósága, kialakult a kockázatkezelés, valamint a kockázat-kommunikáció.