A sikeres együttműködés titka Kaposváron

Beszélgetés Vida Kálmánnal, a Kométa szakszervezeti vezetőjével

Az ország minden részébe elvitték a somogyi megyeszékhely hírét a HDSZ múlt év végi kaposvári kongresszusán résztvevő küldöttek. Az országos tisztújító kongresszus vélhetően sikertörténetként kerül be a húsos szakszervezet krónikájába, hisz szakmai tekintetben, a szervezés és a programok szempontjából is nagyon pozitívak a visszajelzések. Házigazdaként Vida Kálmán, a kaposvári Kométa 99 Zrt szakszervezeti vezetője irányította a szervezést.

Elvitték a város jóhírét

- Utólag visszatekintve mekkora munka volt az országos kongresszus megszervezése?

- Egy ilyen rendezvény házigazdájának lenni óriási megtiszteltetés. A hagyományok szerint négyévente, mindig másik város látja vendégül a küldötteket, volt már kongresszus Budapesten, Gyulán, Szegeden, Pécsen. Kaposváron eddig még nem. Az sem titok: azért szerencsés egy-egy vidéki várost vendéglátónak felkérni, mert így sokkal nagyobb hírértéke van a rendezvénynek, az adott helyen sokkal kiemeltebb, rangosabb esemény, így szélesebb kör értesül az eseményen történtekről, mintha egy volna a számos fővárosi rendezvény közül. Ez most is így volt, ami nagyon jó. Viszont hatalmas felelősség is. A kongresszus első napján száz, a második és harmadik napon nyolcvan-nyolcvan embert láttunk vendégül. Ez rengeteg munkával jár. Már tavaly tavasszal elkezdődött a szervezés, szerencsére nagyon jó csapat dolgozott azon, hogy minden rendben menjen, az alapszervezetből szinte mindenki kivette a részét a munkából. Felsorolni sem könnyű – utólag belegondolni pedig szinte ijesztő – hogy mi mindenre oda kellett figyelni. Ennyi embernek szállást, étkezést szervezni, úgy, hogy jó előre megtudakoltuk az igényeket. Voltak például vegetáriánusok, volt, aki vércsoport szerinti diéta szerint étkezik, volt, aki csak baromfit eszik. Erre mind gondolni kellett. Aztán lehet sorolni: a pontos térkép, útiterv, fogadóbizottság, kitűzők. Megoldani a parkolást, ez sem volt egyszerű. Összeállítani a kötött napirendet és a kísérő programokat, úgy, hogy rangos és hasznos előadásokat, hozzászólásokat hallhassanak a résztvevők, leszervezni mindent a hangosítástól a kivetítőig, a jegyzettömböktől a frissítőig. Az előadóktól a fellépőkig. S persze arra is ügyelni, hogy a szakmai programok mellett jól szórakozzanak, kikapcsolódjanak, s ráadásul az ország legtávolabbi részébe is időben haza tudjanak indulni a vendégek. Nem volt kis munka, de négyévente egyszer van kongresszusunk, s olyankor megadjuk a módját. Itt Kaposváron szerencsére nagyon sok segítséget kaptunk a vállalattól. A vezetőséggel jó a kapcsolat. Vannak súrlódások, de ez a dolgunk. Ám ha kell, például egy ilyen nagyszabású rendezvény megszervezésekor, bizton számíthatunk rájuk. A város vezetése, a helyi média is kellő figyelmet szentelt az eseménynek.

- Milyen visszajelzések érkeztek, milyen volt a visszhangja a háromnapos kaposvári kongresszusnak?

- Nagyon jó. A vendégeknek tetszett Kaposvár. Jól érezték magukat, és sokan mondták, hogy magánemberként is visszajönnek majd néhány napra, pihenni, egy-egy programra, megismerni a várost, a környéket. Elvitték a város jó hírét. Elégedettek voltak a vendéglátással, a programokkal. S ami különösen nagy büszkeséggel töltött el, és természetesen a város szempontjából is lényeges: sokan meglepődtek azon, hogy a válság ellenére Kaposváron látható a fejlődés. Úgy fogalmaztak: látszik, hogy ennek a városnak van gazdája. A szakmai programokkal kapcsolatban úgyszintén nagyon sokan kifejezték elégedettségüket. Úgy vélték: a kapott információk nagyon jók, hasznosak voltak. Az, hogy elfogadták meghívásunkat az érintett minisztériumok képviselői, az országos szakszervezeti szövetség vezetése, azt mutatja, hogy a HDSZ-t országos szinten is elismerik, rangja van. A hozzászólások építő jellegűek voltak, mindnyájunk számára tanulságosak, azt mondhatom, nagyon jó légkörben zajlott a tanácskozás. S nem utolsósorban: a kongresszuson elfogadott szakmai állásfoglalásunk is hozzájárult ahhoz, hogy néhány nap múlva végre megállapodás született a leglényegesebb kérdésekben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.

Nincs könnyű csata

- Ha már az országos megállapodásokról esett szó: sikerült közös nevezőre jutni a minimálbérről, de szakmán belül hol tartanak a bértárgyalások?

- Jól állunk. Országos szinten megfogalmaztuk a bérfejlesztési irányelveket, kialakítottuk az egységes állásfoglalást. Helyi szinten most kezdődnek majd a bértárgyalások. De azt mi is érezzük: minden döntést, állásfoglalást áthat a húsipari szektor nehéz helyzete. A húsipar egyre zsugorodik Magyarországon, országos jelenség, hogy csökken az alapanyag-állomány, beszűkültek a hazai piacok. Ez valamennyi hazai húsipari vállalatot érinti, még a legnagyobbakat is.

- A Kométánál mikor ülnek tárgyalóasztalhoz, milyen javaslatokkal, s milyen reményekkel?

- A hat és fél százalékos bérfejlesztés lesz a tárgyalás fő célja. Ez figyelembe veszi a 4,5 százalékos inflációt, és ezen belül egy csekély, két százalékos reálbér-növekedést is lehetővé tenne. Február közepén kezdődnek a tárgyalások. Nem lesz könnyű csata, de hát sohasem volt az. Sok tárgyalási fordulóra számítok. Előzetesen annyit tudok, hogy a vezetőség nem ért egyet azzal a javaslatunkkal, hogy a bérfejlesztés januártól szóljon és visszamenőleg kapják meg a dolgozók. Nálunk egy év, bér szempontjából, márciustól márciusig tart. Egyébként a béremelés mértékét, azt hiszem, nem tartja túlzottnak a vezetőség. Talán február végére meglesz a megállapodás.

- Sok vita volt a béren kívüli juttatásokról. Itt sikerült megállapodni?

- A cafetéria megmaradt, de kivettük belőle azokat a juttatásokat – hideg utalványt, ajándékutalványt, kulturális juttatásokat – amelyek a magas adókulcsba kerültek. De bekerült a meleg étkezési utalvány, az üdülési csekk, megmaradt az egészségpénztár, a nyugdíjpénztár, az internet, a beiskolázási segély, a buszbérlet-támogatás. Összességében az eddigi keret 10 százalékkal csökkent, de a megmaradt keretre a cég fizeti a 25 százalékos adót. A kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt. Azt hiszem, ez a sikeres együttműködés titka a Kométánál a szakszerveztet és a vezetőség között: egyeztetünk, vitatkozunk, sokszor hosszú időt vesznek igénybe a tárgyalások, de a végén mindig sikerül közös nevezőre jutni. Ebben bízom a bérmegállapodásnál is.

- Ha a remélt mértéket sikerülne elérni, hatalmas eredmény volna, mondjuk a tavalyi évhez viszonyítva...

- Tavaly a válság miatt szinte sehol sem volt bérfejlesztés. A Kométánál, azt hiszem egyedüliként, sikerült megvalósítani egy 3,5 százalékos emelést. Nem januártól, nem is márciustól, hanem úgy állapodtunk meg, hogy júliustól lépett életbe a sávos, átlagosan 3,5 százalékos béremelés. Persze mindenki tudja, hogy az infláció ennél sokkal nagyobb mértékű volt, úgyhogy még ez az emelés is valójában reálérték-csökkenést jelentett.

A város szolgálatáért

- A hazai húsipari cégek között hol áll most a Kométa a bérszínvonal tekintetében?

- Azt gondolom, úgy a negyedik helyen. A nagy cégek, a Pick, a Pápa, Debrecen természetesen megelőznek minket. Kaposváron a fizikai dolgozók átlagkeresete bruttó 120 ezer forint, plusz a cafetéria. Ez a bérszínvonal, tekintve, hogy a munkaügyi helyzet mennyire nehéz, nem rossz. De nem is jó. Ez nagyon nehéz fizikai munka, nagyon szélsőséges körülmények között, hol fullasztó melegben, hol fagyos hidegben. Ezt sokkal jobban meg kellene fizetni.

- Nyilván minden eddiginél jobban behatárolja a tárgyalásokat a húsipari szektor és a cégek helyzete...

- Nincs könnyű helyzetben a szakszervezet, sehol sem. A dolgozók érdekeit és a vállalat helyzetét is nézni kell. A mostani viszonyok között az a legfontosabb, hogy a munkahelyek megmaradjanak. Ennek pedig feltétele, hogy a cég működjön, stabil legyen. Tehát muszáj nézni a cég érdekeit is. De emellett az is fontos, hogy meg is fizessék ezt a nehéz munkát. Tavaly hozzá kellett nyúlni a létszámhoz, hogy a megmaradtakat teljes munkaidőben tudják foglalkoztatni. A leépítésnél a vezetőség a szociális helyzetet maximálisan figyelembe vette, és próbálták a leghumánusabban megoldani a nehéz feladatot. Az olasz tulajdonosi körrel persze vannak vitáink, de azt nem lehet vitatni, hogy szociálisan nagyon érzékenyek. Ez a magyar cégekről nem mindig mondható el. Az idén a Kométánál nem kell leépítésre számítani, akik most nálunk dolgoznak, nem kell félteniük az állásukat. Sőt, az előzetes hírek szerint a tulajdonosi kör tervei szerint fejlesztések várhatóak – előre menekülünk, mint ahogy a város egészében, a „kaposvári modellben” ez megvalósult – úgyhogy ez akár létszámbővítést is eredményezhet.

- A kongresszuson elhangzottakból és a körülöttünk látható példákból is kitűnik: talán még sohasem nehezedett ekkora súly a szakszervezetekre.

- Ahol most nincs egy jól működő, a vezetőséggel eredményesen tárgyaló szakszervezet, azoknál a cégeknél nagyon nehéz helyzetben vannak a dolgozók. A munkaadók maximálisan megpróbálják kihasználni, hogy a munkavállalók féltik a munkahelyüket és ezért a legmegalázóbb feltételeket is elfogadják. A tőke mindenkin át akar gázolni, és nem tartja be a játékszabályokat. Ehhez még a jelenlegi Munka Törvénykönyve is segítséget nyújt, sajnos. Most tovább súlyosbítja a helyzetet a válság, amely mindenkit érint, a megszorításokat sehol sem lehet elkerülni, de nem mindegy, hogy milyen mértékben, milyen formában. Humánus hozzáállással, nyitottsággal, a szakszervezeteket partnerként kezelve meg lehet találni a megoldást. Azt hiszem, a Kométa erre jó példa.

- Nemrégiben rangos kitüntetést vehetett át. Mi is volt az?

- A Kaposvár Város Szolgálatáért kitüntetést kaptam meg a város napja alkalmából, és óriási megtiszteltetésnek tartom ezt az elismerést. Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke javasolt. 1998 óta minden évben szokás, hogy ezt az elismerést egy jól működő cégnek vagy egy eredményes szakszervezeti vezetésnek is odaítélik. Büszkén mondom: a Kométa harmadik alkalommal szerepelt a kitüntetettek között. Mindjárt az első évben az akkori szakszervezeti vezetés, 2005-ben maga a cég, most pedig én vehettem át. Azt hiszem, ez is azt szimbolizálja: ahol jól működik a szakszervezet, ott jól működnek a munkahelyi kapcsolatok.- Ahol jól működnek a munkahelyi kapcsolatok, ott jól működik a cég is. Ez pedig a városnak is fontos érdeke.