El kell süllyeszteni a neoliberalizmus hajóját!

Sokasodnak a válságtünetek idehaza és nemzetközileg egyaránt. A piac és a magántulajdon mindenhatóságát hirdető neoliberális-monetarista rend nem hogy megoldaná a megélhetési problémákat, hanem elmélyíti azokat - hangoztatta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal szervezője a „Rendszerkorrekciót a megélhetésért” címmel szeptember végén a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen tartott konferencián. Félő - mondta-, hogy a nemzetközi pénzügyi krízis hulláma hazánk fölött is átgördül, és mint mindig, a leggyengébbek, a legelesettebbek esnek majd áldozatául. A honi vezetés passzivitása a fejleményekkel szemben arra utal, hogy a kormány cselekvőképtelen, politikája alárendelődött a transznacionális korporációk érdekeinek, nem tud és nem akar szociális értelmű rendszerkorrekciót végrehajtani. Az sem világos, hogy az ellenzék képes-e ilyen korrekcióra, és van-e hozzá kellő politikai akarat. Ezért félő, hogy társadalmunk alapvető megélhetési gondjai továbbra sem nyernek megoldást.

Simó hangsúlyozta: a magyar társadalom olyan politikára tart igényt, amely feltartóztatja az elszegényedést, érezhetően enyhít a megélhetési gondokon, emberhez méltó életkörülményeket biztosít, és erősíti a társadalmi-nemzeti együvé tartozást. Ennek érdekében el kell süllyeszteni a neoliberalizmus hajóját, és a dolgozók érdekében álló rendszerkorrekciót kell végrehajtani, módosítani kell az elosztást a munkájukból élők javára.

A tanácskozáson, amelyen több tucatnyi civil szervezet mellett jelentős szakszervezetek is képviseltették magukat, felszólalt a rendszerváltás egykori aktív résztvevője, Pozsgay Imre is, aki egy „komoly új politikai erő megjelenését” tartotta a legfontosabbnak. - Dráma jöhet, melyben a civil társadalomra nagy feladat hárulhat - mondta. Pozsgay szerint ki kell kényszeríteni az 1989. évi közjogi intézményi megállapodás felülvizsgálását, és a népszuverenitást újra definiáló alkotmányozásra van szükség. Nem tartható, hogy az állampolgár elveszítse az ellenőrzést az általa megválasztott képviselők felett, a kormány pedig kibújjon a parlament ellenőrzése alól, és ne lehessen leváltani.

Bogár László professzor a rendszerkorrekció lényegét az adók belső szerkezetének átszabásában jelölte meg: a munkát terhelő adókat csökkenteni kell, a tőkét sújtó adókat pedig progresszíven növelni. Kijelentette: a szocializmust felváltó rendszer alkalmatlannak bizonyult arra, hogy választ adjon a magyar társadalom alapvető kérdéseire, ezért tarthatatlan, és átfogó korrekciója elkerülhetetlen.

Sipos József, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának ügyvivője differenciált ÁFA-t javasolt: a forgalmi adó csökkentését az alapvető fontosságú élelmiszerekre, és növelését a luxus cikkekre. A vidéki munkanélküliség mérséklésének lehetőségét a szövetkezetek támogatásában és a mezőgazdaság fejlesztésében jelölte meg. Azt mondta, hogy a Robin Hood adót nem csak egyes vállalatokra, hanem a multinacionális trösztök mindegyikére ki kell vetni. A még meglévő állami- és önkormányzati vagyon további privatizálását be kell fejezni.