Tiltakozás a Váci utcában

A Marks and Spencer-nél uralkodó rossz munkaügyi kapcsolatok miatt tiltakoztak a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSz) aktivistái március 14-én délelőtt Budapesten, a cég Váci utcai üzlete előtt. A demonstráció része volt annak az európai akciósorozatnak, amelynek keretében munkavállalók tiltakoztak a cégnél, illetve a beszállítóinál uralkodó állapotok miatt.

A szakszervezeti megmozduláson a tiltakozók - az Élelmiszeripar, Mezőgazdaság, Szálloda és Vendéglátóipar, Kávé és Élvezeti Cikkek Szakszervezeteinek Világszövetsége (IUF) felhívására - követelték: a Marks and Spencer tegye, amit jelmondatában megfogalmaz, ragaszkodjon ahhoz, hogy termékeit magas minőségben és szigorú etikai elveknek megfelelően állítja elő, és dolgozza fel.

A brit érdekeltségű cég áruházaiban az Egyesült Királyságban van élelmiszer részleg is, és az ezt tőkehússal és húskészítményekkel ellátó vállalkozásoknál uralkodó munkakörülmények miatt szervezték az európai szintű tiltakozást.

Az M and S vállalat arra biztatja a fogyasztóit, hogy „nézzenek a címkék mögé”. A szakszervezetek szerint amennyiben a fogyasztók ezt valóban megtennék, meglepődnének, ugyanis az alacsony költségek elérése érdekében sok munkavállaló kerül durva és diszkriminatív feltételek közé az Egyesült Királyságban a M and S-t ellátó húsipari vállalatoknál, akik jellemzően külföldi „ideiglenes munkások”.

A M&S-t ellátó vállalatok dolgozóinak 20%-át ügynökségek foglalkoztatják, és többségükben migránsok. Ezek az ún. „ideiglenes munkások”, akik közül sokan akár hosszú éveken át dolgoznak ugyanannál a vállalatnál, és látják el ugyanazokat a feladatokat, sokkal kevesebbet keresnek, mint „állandó” kollégáik. Nem rendelkezhetnek ugyanazokkal a jogokkal, és kihasználják sebezhetőségüket, méghozzá olyan módon, hogy megfosztják őket alapvető jogaiktól, mint például a szakszervezeti képviselet jogától.

Tulajdonképpen az alacsony költségek elérése érdekében sok munkavállaló kerül durva és diszkriminatív feltételek közé az Egyesült Királyságban a M&S-t ellátó húsipari vállalatoknál. A jellemzően migráns, ügynökségeken keresztül foglalkoztatott dolgozók sokkal kevesebbet keresnek ugyanazért a munkáért, mint a vállalat közvetlen alkalmazottai. Ez nem csupán egy kizsákmányoló gyakorlathoz, de egyúttal megosztott munkahelyekhez és közösségekhez is vezet, melyben az olcsó munkaerőt vádolják társai esélyeinek, lehetőségeinek rontásával. Információk szerint az ügynökségek által foglalkoztatottak a húsiparban jellemzően nem keresnek többet, mint a törvényes minimálbér. Fizetniük kell az ügynökségeknek a szállásért és utazásért, illetve mindenféle kompenzáció nélkül hazaküldhetik őket, ha nincs elegendő munka. Sokan nem kapnak táppézt, sem nyugdíj-hozzájárulást. Ez a szélsőséges kizsákmányolás és bizonytalanság intézményesül a mélyen megosztó, megosztott és diszkriminatív foglalkoztatási rendszerben.

A magyar szakszervezet és tagjai tiltakoztak a Marks and Spencer beszállítóinak gyakorlata ellen, noha Magyarországon a cégnek nincs húsipari szektora. A szolidaritás kinyilvánítását viszont indokolta, hogy a munkavállalás határok nélküli gyakorlatában az alkalmazott módszerek nem állnak meg Hegyeshalomnál.