Pécsett készülnek a bértárgyalásokra

A nyári európai párbeszéd konferencia visszhangjáról, a bértárgyalásokról és a Picknél működő szakszervezeti alapszervezetek integrációjáról kérdeztük Tóth Ferencet, a pécsi alapszervezet vezetőjét, a Pick Szeged Zrt. üzemi tanácsának frissen megválasztott elnökét.

Infláció fölött

Az egy húsipari cégként működő - az egykori Délhús Zrt.-t is magában foglaló - Pick Szeged Zrt.- nél, mint mindenhol, december elsején nyújtja be a szakszervezet a konkrét igényeket a cég vezetésének, amelyekre a választ tizenöt napon belül írásban kell megkapnia.

- Az inflációnál magasabb bérfejlesztést szeretnénk elérni, az elsődleges cél a reálbér egy-két százalékos növekedése - mondja Tóth Ferenc. - A bértárgyalásoknak 2008. március végéig be kell fejeződniük, áprilistól már az új bértarifának kell életbe lépnie. Az egykori Délhúsnál szeretnénk visszaállítani a régi gyakorlatot, amikor is január elsejétől már a megemelt bért kapták kézhez a dolgozók. Azonban a jelenlegi helyzet ezt nem teszi lehetővé, mivel a legtöbb húsipari cégnél március 1. és június 1. között vezetik be az új bértáblát.

Tóth Ferenc a bértárgyalásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a jövőben is szeretnék a szociális juttatásokat megtartani, sőt ezek körét bővíteni, ugyanis egyre több az ilyen jellegű, béren kívül adható járulék- és adómentes lehetőség. Többek között az évi három alkalommal, valamennyi dolgozónak utalvány formájában, adómentesen adható 6500 forintos természetbeni juttatás körét szeretnék a jövőben a velük egy háztartásban élő közvetlen hozzátartozókra - férj, feleség, gyerekek - is kiterjeszteni. Szeretnék megtartani az önkéntes egészségügyi pénztárba történő befizetést, ami a minimálbér 5 százalékát teszi ki, az üdülési csekket, ami 50.000 forintot jelent személyenként, a gyermekenkénti 8000 forintos iskolakezdési támogatást.

- Jövőre szeretnénk bevezetni a helyi utazási bérlet támogatását is, amelyet számla ellenében kapnának meg a dolgozók - folytatja tovább beszélgetésünket Tóth Ferenc. - Ugyan e körül már hosszú ideje tart a vita, mert nehéz olyan megoldást találni, amelyik egyaránt jó a munkavállalónak és a munkáltatónak. A vidékről bejáró dolgozók például, ha szabadságon vannak, vagy táppénzen, akkor csak a munkában eltöltött időre kapnak egyhetes, vagy félhavi bérletet.

Egy biztosan tudható már most, nehéz bértárgyalásoknak nézünk elébe, az egész ágazat, különösen a húsipar nehéz gazdasági helyzete miatt -állapította meg a szakszervezeti vezető. - A cél, hogy minél magasabb százalékos emelést érjünk el, s minél több szociális juttatást tudjunk kiharcolni a régiek megtartása mellett.

Mint mondja, sok kis dolog az, amit pluszban megpróbálnak nyújtani a dolgozóknak. Közeleg a Mikulás, a gyerekeknek a Bóbita Bábszínház ad műsort, s tízéves korig csomagot is kapnak. Idén a szakszervezeti tagoknak HDSZ címerrel hímzett fehér pólót ajándékoznak, valamint fél kiló szaloncukrot kap minden egyes dolgozó, aki november elseje előtt állt a Délhúsnál munkába. Ebben az esztendőben is lesz húsakció, azonban nem a megszokott időben, hanem később az intervenciós vágások miatt. Pécsett az ez évi utolsó 6500 forintos utalványt december közepén kapják meg a dolgozók, valamint ezzel együtt kétszer ötezer forintos plusz juttatásban is részesülnek.

A szakszervezet és az üzemi tanács vezetői - a választást követően - bemutatkoztak a vállalat vezetésének, hogy az első számú vezetők tudják kik lesznek a tárgyaló partnereik nemcsak a bértárgyalások során, hanem a dolgozókat érintő minden kérdésben.

Közös úton

- A két cég összeolvadásakor a két szakszervezet megállapodása értelmében magam az üzemi tanács elnöki tisztét töltöm be, míg a szegedi alapszervezet vezetője, Golhovics Gábor lett a Pick- Szeged Zrt. szakszervezeti bizottságának elnöke - mondta el Tóth Ferenc. Megtudtuk tőle, hogy szóba került a két cég szakszervezeti alapszervezeteinek integrációja is, azonban ehhez sok mindent mérlegelni kell, a tagoknak kell eldönteni, hogy egyáltalán akarják-e. Ha igen, az összevonás számos változással járhat. Egyebek mellett a tagdíjak összegének és fizetési módjának egységesítésével. Ugyanis, amíg Szegeden az ötszáz tag a bruttó bérének 1 százalékát fizeti be tagdíj gyanánt, éppen ezért nagyobb összegből gazdálkodhatnak, addig Pécsett a nyolcszáz szakszervezeti tag havonta fizetett 600 forintjából kevesebb jön össze. Felmerült a bajai vállalati pihenőházak eladása is, ebbe azonban a szakszervezet csak abban az esetben egyezik bele, ha az abból származó bevétel bizonyos százalékát a szakszervezet és az üzemi tanács kapja meg.

- A tárgyalások már megkezdődtek - folytatja tovább a pécsi alapszervezet elnöke. - Abban egyezségre jutottunk, hogy részt veszünk egymás taggyűlésein, s a tradicionális rendezvényeket mind a két helyen megtartjuk. Mint például Pécsett a gyerekek Mikulás ünnepségét, Szegeden pedig a nyugdíjas találkozót. Vannak azonban olyan területek, amelyeket egységesíteni kell, többek között a beiskolázási segély kérdését, ugyanis Szegeden ezt vállalati pénzből fizetik, míg Pécsett a vállalat és a szakszervezet együttesen. Vagy akár az üdültetés kérdése: Pécsett a költségek 50 százalékát a szakszervezet fizeti, s arról is megkezdődtek a tárgyalások, hogy a közösségért sokat tett tagok munkájuk elismeréseként ajándékba üdülésben részesülhessenek. Az igazán kardinális kérdés a tagdíj ügye, amelynek egységessé tétele, kellő megfontolás nélkül Pécsett akár a tagok egy részének lemorzsolódásával is járhat. Egy azonban biztos, a jövőben egy üzemi tanácsa lesz a Pick- Szeged Zrt.-nek.

- Hallani hangokat arról, hogy a pécsi és a szegedi alapszervezet egy közöset hozna létre - mondja a beszélgetésbe bekapcsolódó Filó György szakszervezetei bizalmi. - Ugyan ez a kérdés csak 2009- ben lesz igazán aktuális, azonban már most foglalkoztatja az embereket. Egy biztos, a létrejövő szervezet vezetőinek nem lesz könnyű dolga, hogy kézben tartsák az ügyeket, miután öt telephelyen működik a cég. Sokan úgy látják, csak akkor van értelme az integrációnak, ha az erők koncentrálásához és nem széthúzáshoz vezet. A magam részéről úgy látom, jelenleg a legfontosabb feladat, hogy a bizalmiakon keresztül minél több információ jusson el az emberekhez, annak érdekében, hogy tájékozottak legyenek az egyes döntések hátteréről. Ez annál is inkább fontos, mert az emberek bizalmát ismét vissza kell szerezni. Az elmúlt egy év eseményei kiábrándították őket, elvesztették a bizalmukat szinte mindegyik politikai és társadalmi szervezetben.

Kedvező visszhang

A nyári európai párbeszéd konferenciának köszönhetően ismét lendületet kapott a szociális párbeszéd, a húságazat problémái előtérbe kerültek a különböző uniós fórumokon, nagyobb nyilvánosságot kaptak az ágazati szervezetek törekvései - állapította meg Tóth Ferenc. Hangsúlyozta: magyar szempontból sikernek számít, hogy a Húsipari Dolgozók Szakszervezete és a Hússzövetség között folyó párbeszéd, illetve a magyar ágazati párbeszéd bizottságok mintájára más országok szervezetei is igyekeznek intenzív párbeszédet folytatni és közösen nyomást gyakorolni az Unió intézményeire. E mellett fontos hazai eredmény, hogy az ágazaton belül elindult párbeszédnek köszönhetően megszületett az ágazati kollektív szerződés tervezete. Szeretnék, ha a tervezet megvitatásába bekapcsolódna a Húscéh is, ugyanis amennyiben az ágazati kollektív szerződést elfogadják, akkor az ország minden egyes cégére, munkavállalójára érvényes lesz.

- A HDSZ által kezdeményezett budapesti konferenciának, a foglalkoztatásról elfogadott közös közleménynek igen kedvező volt a visszhangja a munkavállalók körében - állítja Tóth Ferenc. A helyi vezetők mindenhol gondot fordítottak arra, hogy a tagság megismerje a tanácskozáson elfogadott dokumentumot. - Visszaemlékezve az osztrák, spanyol, vagy akár a német felszólalókra, arra a következtetésre jutottam, hogy máshol is hasonlóak a gondok, mint nálunk. Ugyanazon ellentétek feszülnek a munkaadók és munkavállalók között. Többek között a migráció, a bérek, a centralizáció, valamint az ezekből adódó munkaerőhiány, illetve -többlet mindenhol problémát jelent. Míg nálunk a migráció a kvalifikált, magasan képzett szakemberek elvándorlását jelenti, amit csak a keleti uniós országokból érkező, olcsóbb munkaerővel tudunk pótolni, addig a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban a migráció a bérek csökkenését idézi elő. Különösen jelentős lehet az európai párbeszéd tanácskozáson született elhatározás, miszerint a nyugati országok szakszervezetei felvállalják az újonnan csatlakozott országokból érkező szakszervezeti tagok érdekvédelmét. Azzal a céllal, hogy a keletről érkezőket ugyanazokkal a feltételekkel, azonos bérekkel alkalmazzák a húsipari cégek, mint az adott ország munkavállalóit. A keleti országokban pedig a bérezés terén meglévő hátrányok kiegyenlítésére törekednek.