A munkáltatók halogatják a bértárgyalásokat

Késedelmesen indultak a 2007. évi bértárgyalások a húsüzemekben. Szervezeti átalakítások, export-tilalom és a kedvezőtlen piaci helyzet miatt a munkáltatók, amíg lehet, kivárnak, halogatják az érdemi tárgyalások megkezdését. A szakszervezet sürgeti a választ a még decemberben megtett béremelési ajánlatára.

Golhovics Gábor és Tóth Ferenc
közös tárgyalócsoportot hoztak létre a Pick-nél

A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének ügyvivő testülete február elején áttekintette a 2007. évi bértárgyalások helyzetét. Az alapszervezetek vezetőinek beszámolóiból nem éppen derűs kép rajzolódott ki, érdemi előrelépés alig történt az idei bérmegállapodások érdekében. Miközben a munkavállalók már erőteljesen érzik az év eleji áremelések hatását, lényegében csak a minimálbérért dolgozók számíthatnak magasabb keresetre a februári kifizetéskor. Habár közülük sem örül majd mindenki, mert a minimálbérek kötelező emelését egyes helyeken „zsonglőrködéssel” igyekeztek megoldani, emelték a normákat, vagy elvették a magasabb keresetűek pénzét. Egyes cégeknél - Debrecenben, Szolnokon - viszonylag magas a minimálbéren alkalmazottak aránya, ami előrevetíti a későbbi tárgyalások nehézségét is. A bértárgyalások megkezdésének nem tett jót a dél-koreai és japán piacon bejelentett korlátozás, miközben a hazai piacon is egyre nehezebb elhelyezni a termékeket, nem is szólva a vásárlóerő várható gyengüléséről.

A piaci nehézségek mellett Szegeden és Pécsett az egyesülés, Pápán és Gyöngyösön pedig a felszámolás hátráltatja a tárgyalások megkezdését. Az egyesült Pick idei bérmegállapodása iránt nem csak az érintett üzemekben nagy az érdeklődés, hiszen a „zászlóshajó” navigációja érinti a többi cég magatartását is. A szegedi és pécsi kollégák készülnek a tárgyalásokra, egyesítik erőiket, közös tárgyalódelegáció felállításával igyekeznek minél kedvezőbb pozíciót kiharcolni a február második felére ütemezett tárgyalásokon.

Az idén sincs könnyű helyzetben a szakszervezet Gyulán és Kaposváron. Mindkét helyen már sok áldozatot hoztak a dolgozók a cégért, de egyre nehezebben viselik a bérek, keresetek lemorzsolódását. Ha elfogy a türelem, nagyon beszűkülnek a megállapodás lehetőségei. Különösen a létszám esetleges leépítésének az árnyékában. Mindkét helyen azonban él a remény is, hogy kedvezően változnak a körülmények.

Viszonylagos nyugalomban várják Debrecenben a béralkut, ahol minden szakmunkásnak magasabb volt a bére a garantált minimumnál, de nem olyan magas, ami megtartaná vagy vonzaná a munkaerőt. Itt és még több cégnél is felvennének jó szakmunkásokat, de nincsenek, mert legfeljebb „ugródeszkának” tekintik a hazai húsüzemet egy jól fizető külföldi munkához. A cégvezetők is egyre inkább felismerik, hogy a piac által megkívánt minőségi terméket csak minőségi szakemberekkel lehet előállítani, persze „minőségi” keresetekkel. Magyarán: a húságazatban a bérek lemaradása komoly működési zavarokat vetít előre. A nyugati „elszívásnak” kitett Kapuváron arra a következtetésre jutottak, hogy a hentest meg kell fizetni, úgy mint régen.

Helyi információk szerint az EU-csatlakozás után egyelőre nem érzékelhető román és bolgár munkavállalók megjelenése a húsiparban. Korlátozott a kölcsönzött munkaerő jelenléte is, előfordul, hogy megszüntetik ezt az alkalmazási formát, mert nem váltotta be a reményeket. A gyenge év eleji értékesítés miatt a Szegedi Paprikánál sem „sietnek” a bértárgyalások megkezdésével. Ráadásul a fejlesztést előbbre helyezi a cégvezetés, noha a béremelés szándékát már jelezte a szakszervezetnek. Ilyen „jelzést” több helyen is kaptak az érdekvédők, de ez nem pótolja az érdemi tárgyalásokat.

Összességében olyan kép rajzolódott ki az ügyvivői testület ülésén, hogy szakszervezeti nyomás nélkül a cégvezetők nem sietnek a béremeléssel, követik az előző évek rossz hagyományait. Hivatkozási alap persze mindig található, de talán az idén több empátiával kellett volna értékelni a megszorító intézkedések hatását a munkavállalók életkörülményeire. Nem szerencsés egy „majd megunják” minősítéssel félretenni a szakszervezeti kezdeményezéseket, hiszen az elmúlt évek tapasztalata alapján a HDSZ „nem unja” a bérharcot. A mostani feszült belpolitikai helyzetben nem kellene kipróbálni a szakszervezet nyomásgyakorló képességét, ami semmit sem csökkent tavaly óta.

A további lépések előtt az ügyvivő testület megbízta a HDSZ elnökét, hogy a cégvezetőktől - a Pick, a Pápai Hús és a Gyulai Húskombinát kivételével - kérjen határozott és sürgős választ a bértárgyalásokat kezdeményező levelére.