A termék kiváló, a bér nem uniós

Töprengések a Debreceni Hús Rt-nél

- A Debreceni Hús Rt. talpon maradt, meglévő piacai stabilak, az I.-VIII. hónapi tényszámok alapján csekély nyereségről is be tudunk számolni - összegezte a cég helyzetét Szarka Imre, a Szakszervezeti Tanács elnöke, majd így folytatta: - Ismerve a húsipar jelenlegi állapotát, beleértve azt is, hogy hány helyen kellett „lehúzni a rolót”, manapság az is eredménynek számít, ha egy társaság nem veszteséges.

Visszaesett a kereslet

Annyira azonban Debrecenben sem rózsás a helyzet, szeptemberben eléggé visszaesett a töltelékáru-gyártás, illetve a kereslet. Mindezt jelentősen befolyásolja az emberek „pénztárcája”, az új kormányintézkedések, a megszorító csomag miatt pedig még inkább visszaeshet a vásárlóerő. A reálbér csökkenése ugyancsak érződni fog, és ezt a szakszervezeti vezető szerint az egyszerű „melósok”, a bérből-fizetésből élők érzik meg legjobban, különösen, ha a minimálbér közelében mozog a havi jövedelmük.

- A Debreceni Hús Rt. dolgozói akkor számíthatnak az év végi juttatásokra, ha a cég eléri tervezett 300 milliós nyereséget, amit nem látunk biztosnak - jegyezte meg Szarka Imre, majd sorolta azokat a tényezőket - felvásárlási árak, energia- és szállítási költségek emelkedése, stb. -, amelyek mindezt befolyásolják, noha a nyereséges termelés érdekében a menedzsment mindent elkövet. Jó hír, hogy a harmadik, és az utolsó negyedévben megemelték a sertésvágás darabszámát.

Racionalizálásra, „karcsúsításokra”, létszámcsökkentésre egyelőre nem kell számítani a cégnél - a dolgozói létszám 570-590 között van, beleszámítva a fluktuációt -, a túlórát azonban csökkentették. Csak indokolt esetben mehet a túlóra, ha a termelés érdekei ezt indokolják, és valamennyi területen szigorúan érvényesítik a gazdaságosság, az energiatakarékosság, a költséghatékonyság elveit.

Vége a nyárnak

Most minden a munkáról szól, hiszen a nyári üdülések véget értek, a lehetőségeket azonban ezúttal is kihasználták a dolgozók. Örömmel fogadták, hogy bővült a bérelt üdülők száma, így két új helyen, a Duna-kanyarban és a Velencei tónál is lehetett pihenni. A turnusokat - némi szakszervezeti támogatással - ezúttal is kihasználták - tájékoztatott Szarka Imre. A jól bevált üdülőhelyek - köztük Balatonzamárdi - iránt változatlanul nagy volt az érdeklődés. Az ottani önkormányzat oklevéllel ismerte el a húsosokat, mint leghűségesebb bérlőket, ugyanis immár tíz éve bérlik ezt az üdülőt. Idén nyáron Balatonszabadi-Sóstó új úticél lehetett, ahol a Húsipari Dolgozók Szakszervezete most vásárolt üdülőt, ez a debrecenieknek is nagyon tetszett.

A beiskolázást az idén kétezer forinttal tudta támogatni a helyi szakszervezet. Jelenleg a dolgozók több mint fele szakszervezeti tag, és sok ember a minimálbér közelében keres, így bár csekély volt a juttatás, a családoknak sokat számított, segítség volt ez is.

A Debreceni Hús Rt-nél szakszervezeti szervezésben változatlanul van igény a kirándulásokra. Nemrég Nyíregyháza -Sóstóra kirándultak, szeptemberben a szegedi horgász fesztiválon voltak. A békéscsabai kolbászfesztiválra is szerveznek utat októberben, ha elegen jelentkeznek. Sportra viszont már tényleg nincs idejük a dolgozóknak a sok munka, a nagy hajtás mellett, kivéve a cégcsoporton belül szervezett Tesó-kupát, a horgászversenyt.

Elkeserítő kilátások

A szakszervezeti vezetőt a dolgozók hangulatáról is kérdeztük, s mint megtudtuk, ez bizony negatív irányba mozdult el az utóbbi időben. Sokakat elkeserítenek a kilátások, és szinte nap mint nap felteszik a kérdést: mikor közelítjük meg Magyarországon az uniós béreket? Mennyi időbe telik ez: öt év, tíz, vagy húsz? Mikor mozdulunk el a holtpontról és jutunk el oda, hogy nem a köztudottan csekély magyar bérekért állítunk elő nyugati színvonalú termékeket, nyugati normákkal?

Szarka Imre hangsúlyozta, hogy nagyon jók a magyar termékek, a termelékenységgel, a termeléssel, hatékonysággal sincs baj. Nincs szégyellni valónk azokkal az uniós tagországokkal szemben, ahol viszont euróért dolgoznak a munkavállalók.

A Debreceni Hús Rt-nél is sokan szedik a sátorfájukat, sok jó szakember legalább egy-két évre külföldre megy dolgozni - Németországba, Dániába, Írországba, Angliába -, hogy anyagilag sínre kerüljenek, és ezt nemcsak a fiatalok, hanem a középkorúak is vállalják. Bár a kitűnő magyar hentesnek kölföldön 1500 euro körüli a havi fizetése - bár az adott országokban a helyieket jobban megfizetik - számukra már ez is „óriási pénz” a hazai bérekhez képest. A fluktuációt még jobban befolyásolhatja a külföldi munkavállalás, ha a kormány befagyasztja a béreket, amit a mai világban, ilyen áremelésekkel szinte el sem lehet képzelni - jegyezte meg Szarka Imre.

Szóba került az is, hogy a húsipari szakszervezettel nem ült le tárgyalni az agrártárca. A húsipar nincs rózsás helyzetben, nem ártana tárgyalni a stratégiáról, hiszen sorra mennek tönkre a cégek. Nem mindegy a fogyasztóknak sem, hogy a magyar, vagy a gyengébb minőségű uniós termék kerül-e a polcra - tolmácsolta a debreceni szakszervezeti vezető azt a sok-sok véleményt, amellyel megkeresik. A magyar termék márkás, kiváló minőségű, a húsok minőségét is beleértve - szögezte le.