Béremelésre mindenki számít!

Miközben a balatonfüredi választmányi ülésen a tanácsteremben az idei bértárgyalásokat értékelték a testület tagjai, az előtérben a további érdekvédelmi lépésekről beszélgettünk három jelentős húsüzem szakszervezeti tisztségviselőivel. Mindhárman az üzemi élet sűrűjében végzik érdekvédelmi munkájukat, pontosan érzik a társak várakozásait és az összefogás készségét. Dávid Róbert mérleges művezetőt (Kaposvár), Harkai Attila combcsontozót (Pápa) és Papp Imréné sonkaüzemi betanított munkást (Gyula) arra kértük, hogy röviden foglalják össze az elmaradt béremelés, illetve a tárgyalások halogatása nyomán kialakult helyzetet.

Harkai Attila, Papp Imréné és Dávid Róbert

Dávid Róbert: A vállalat adott egy bértárgyalási javaslatot, de megállapodás nem született nálunk, mert ez a javaslat inkább bércsökkentésre irányul, mint emelésre. Ezért a cégvezetés ajánlatát semmiképpen nem lehet elfogadni. Úgy gondoljuk azonban, hogy a munkáltatónál kicsikarható egy valóságos béremelést jelentő bérmegállapodás, amely magába foglalhatja az egészségügyi pénztárba való befizetést is. Minden tekintetben nehéz évet hagytunk magunk mögött, mivel a piaci mozgások, az alapanyag árának kedvezőtlen változása, a beszerzés nehézségei sok gondot okoztak a termelésben.

Harkai Attila: Pápa most nagyon érdekes helyzetben van, ezt nem csak én látom így, de a kollégák is az üzemben. Elképesztően nagy bizonytalanság uralkodik az emberek körében. Ugyanakkor a cégvezetés mindent megpróbál, hogy elhitesse, a cég helyzete stabil, fix, nincs szó bizonytalanságról. De mindenki ismeri a gyöngyösi és a miskolci húsüzem súlyos helyzetét, ami megingatta a cégcsoport zászlóshajója, Pápa iránt is a bizalmat. Ezt érzi az üzemben mindenki.

Különböző apró jelek mutatják, hogy a helyzetünk nem biztos. Pletykák röppennek fel, hogy eladják a céget, vevő jelentkezett, és hasonló mendemondák hallhatók. Egyesek határozottan állítják, hogy már eladták a céget, dátumot jelölnek meg, amikortól mások irányítják a társaságot. Ez most nálunk az uralkodó hangulat, mindemellett az emberek béremelésre számítanak. A cégvezetés azonban konkrét bérajánlatot nem tett, a HDSZ decemberi 6,5 százalékos béremelési javaslatára hivatalosan nem reagáltak semmit. A közeljövőben ugyan leülünk tárgyalni, de olyan előhanggal, hogy inkább bércsökkentésről kellene beszélni, s nem béremelésről. Ezt nem tudják elfogadni a kollégák. Szó esett egészségbiztosítási pénztári befizetésről, de ezt mindenki élből, mereven elutasította. Ezzel kapcsolatban annyira ellenséges volt a hangulat, hogy várhatóan nem veszik elő még egyszer.

Nagyon kíváncsian várom a bértárgyalást, bízom benne, hogy eredményes lesz, hiszen tavaly sokszor hivatkoztak különböző fórumokon a Pápai Hús Rt. eredményes működésére. Ebből kifolyólag mindenki számít arra, hogy ha eredményt produkáltunk, akkor azt mi is érezzük végre lent a műhelyben. Gyakorlatilag ugyanis - bár a számok mást mutatnak - az emberek öt éve ugyanazért a bérért dolgoznak.

Papp Imréné: Nálunk is hasonló a helyzet, mint Kaposváron és Pápán. Decemberben beadtuk a cégvezetésnek a 6,5 százalékos béremelésről szóló javaslatot, amire az igazgatótanácstól márciusban egy nemleges választ kaptunk. Ez a dolog azonban nem így működik minálunk. Ezeket a válaszokat kitesszük a faliújságra, hogy az emberek lássák, mi történik ilyen levélváltásoknál. A továbbiakban megtesszük a szükséges lépéseket a béremelés érdekében. Nem fogjuk hagyni, mert az emberek minálunk is számítanak a béremelésre, ugyanis már évek óta nem volt béremelés. Egyébként nálunk is probléma, hogy nincs húsalapanyag, nem tudunk normálisan gyártani, az ágazat általános gondjait mi is érezzük.

Tehát az emberek béremelésre számítanak, de adott esetben támogatnak-e egy határozottabb szakszervezeti fellépést a bértárgyalások és a béremelés kiharcolására?

Dávid Róbert: Mivel évközben tőkeemelés volt a cégnél, az emberek elvárják, hogy legalább az inflációt követő béremelést kicsikarjuk. Biztosan nehéz lesz, de azt gondolom, hogy a támogatást a szakszervezet megkapja. Először úgyis megkérdezzük a tagtársak véleményét, amit figyelembe veszünk a lépések kialakításánál. Reméljük, hogy a béremelés a nehézségek ellenétre is összejön, bízunk benne, hogy minél hamarabb.

Harkai Attila: Mi is bízunk benne, hogy lesz béremelés. Úgy érzem, a kollégák támogatják a törekvésünket, csak egy szikra kell, talán egy levél is elég, hogy lángra gyúljon, megmozduljon az egész műhely, illetve az egész gyár, hiszen mindenhol elégedetlenek. Vannak területek, ahol évek óta a minimálbért fölülről súrolva dolgoznak. Például sok gond merül fel a sofőröknél, amelyeknek a megoldása régóta húzódik. Felháborító, hogy normában dolgoztatják őket. A tmk-műhely is sajátos gondokkal küzd. Tehát az általános elégedetlenség mellett egyes területeken régóta húzódó megoldatlan gondok feszítik a hangulatot.

Papp Imréné: Gyulán már volt példa a nyomásgyakorlásra. Akkor kiharcoltuk a béremelést. Szerintem nálunk az emberek a szakszervezet mögött állnak teljes mellbedobással. Ha a mi húsüzemünkben a nyomásgyakorlás eszközeit be kell vetni a bérharcban, a kollégák biztosan mellénk állnak.