Előtérben az ágazati érdekegyeztetés

Hosszú évek "szélmalomharca" után végre úgy néz ki, hogy az idei nyár áttörést hozott az ágazati érdekegyeztetés terén. Az eltelt hetekben több sikerrel kecsegtető megállapodást sikerült kötnie az élelmiszeripar és ezen belül a húsipari dolgozók érdekeit képviselő szakszervezeteknek. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete egyik aláírója a FŐVÉT (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Érdekegyeztető Tanácsa) megállapodásnak, míg az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége egyezségre jutott az ÉFOSZ (Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége) vezetőivel az ágazati párbeszédbizottság megalakításáról.

Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) és az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉDOSZ) elnöke szerint Magyarországon eddig a tradicionális érdekegyeztetés a szakágazatokban, munkahelyi szinten folyt. Sok kísérlet történt, többek között a húsiparon belül is az ágazati érdekegyeztetés létrahozására, de eddig nem sok siker koronázta az erőfeszítéseket. A HDSZ az elmúlt 14 év alatt legalább négy kísérletet tett az ágazati párbeszédbizottságok létrehozására, hogy szakágazati kollektív szerződést hozzon létre a munkaadók, jelen esetben a Húsiparosok Szövetségével. Ezek a próbálkozások sajnos eddig nem jártak sikerrel, pedig ezek közül egy alkalommal maguk a munkaadók keresték meg a szakszervezetet az ágazati kollektív szerződés ügyében, ám ebben az esetben sem sikerült végül létrehozni a megállapodást. Az idei nyár azonban kedvező változásokat hozott az ágazati érdekegyeztetés mechanizmusában, ugyanis a HDSZ két megállapodást is alá tudott írni, melyek ebbe az irányba mutatnak. Ennek alapján létrejöhet az igazán régen várt ágazati, esetleg szakágazati párbeszéd.

Közvetlen tárgyalások

Igazán nagy jelentőségű a FŐVÉT (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Érdekegyeztető Tanácsa) megállapodás, melyet Németh Imre miniszter és huszonegy érdekvédelmi szervezet vezetője írt alá. Ezzel egy olyan három oldalú, "tripartit" rendszerű érdekegyeztetés jött létre, melyben munkaadók és munkavállalók mellett a kormányzat is részt vesz. Ezt követte az ÉDOSZ és az ÉFOSZ (Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége) megállapodásának aláírása, amely az ágazati párbeszédbizottság létrehozását jelenti. Kapuvári József szerint ez utóbbi azért is különösen fontos, mert az elmúlt időszakban éppen az ágazatban tevékenykedő munkaadók utasították el az ilyen horderejű megállapodás létrejöttét. Ebben a dokumentumban többek között szerepel az is, hogy az élelmiszeripari alágazatokban is jöjjenek létre az ilyen párbeszédbizottságok, melyek működése elvezethet a kollektív szerződések megkötéséhez. Ez utóbbira jó példa a sütőipar, ahol évek óta működik kiterjesztett szakágazati kollektív szerződés, valamint a cukoripar is közel áll a megkötéséhez. A húsiparon belül szintén várható egy ilyen kezdeményezés megvalósulása, hiszen sikerült a Magyar Húsipari Szövetség vezetőivel is egyezségre jutni a tárgyalások megkezdéséről. Természetesen gyors áttörésre nem lehet számítani az iparághoz tartozó összes alágazatban, de az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mellett működő ágazati tanácsban megszületet korábbi megállapodás keretet és ajánlást ad ehhez a munkához. Mindez azért is nagyon lényeges, mert az ezt követő megállapodások, mint jogintézmények bekerülhetnek a Munka Törvénykönyvébe, és ettől kezdve országos szinten kötelező jellegűek. A folyamat elvezethet egészen odáig, hogy átstrukturálódik az országos érdekegyeztetés egész rendszere, melyet az ÉDOSZ és a HDSZ már korábban is többször szorgalmazott. Ennek az lenne a lényege, hogy a különféle konföderációk helyett közvetlenül a munkaadók és a munkavállalók képviselői tárgyalnának egymással az ágazatban dolgozók érdekeiről.

Mint Kapuvári József elmondta: abban nem lehet jelenleg reálisan reménykedni, hogy az élelmiszeripar égészének szintjén létrejöjjön ágazati kollektív szerződés, de az alágazatoknál már most is erre kell törekedni. Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy ha elegendő számú szervezet írja alá mindkét oldalról, tehát a munkaadók és a munkavállalók képviseletében is, akkor a megállapodást a szakminiszter kiterjesztheti az egész szakágazatra vonatkozóan kötelező jelleggel. Így például a húsiparban tevékenykedő összes vállalkozásra érvényes lenne, függetlenül attól, hogy az érintett szervezet tagja-e az aláíróknak.

Kimaradt egy lépés

A szakszervezet elnöke az érdekegyeztetési mechanizmusokra kedvezően ható megállapodások mellett azt is hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetekben napvilágra került várható megszorító intézkedésekkel (ÁFA kulcsok változása, elmaradó szja csökkenés, új adóként megjelenő ápolási díj stb.) nem ért egyet. Rendkívül sajnálatos, hogy sem az OÉT, sem szakszervezeti keretek között nem történtek egyeztetések a sajtóban megszellőztetett megszorító intézkedésekről. Szakszervezeti oldalról mindez azért is sérelmes, mert a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően harminc szakszervezet, köztük az ÉDOSZ és a HDSZ együttműködési nyilatkozatot írt alá Medgyessy Péter, akkor még miniszterelnök jelölttel. A szakszervezeti képviselők azt várják, hogy a nyilatkozatban szereplő foglalkoztatási ígéreteket (bérfelzárkóztatás, ágazati munkaügyi kapcsolatok, az uniós csatlakozás várható hatása az egyes ágazatokra, a munkahelyteremtés és így tovább) tekintsék át a felek. Különösen érvényes ez az új adónemként megjelenő ápolási díjra, amely direktben csökkenti a munkavállalók bérpozícióit. Mindez azért is rendkívül aggályos, mert kimaradt egy lépés és amennyiben a parlamentben elfogadásra kerülnének ezek az intézkedések, akkor jövőre minimálisan 9-10 százalékos béremelést kellene elérni ahhoz, hogy legalább ne csökkenjenek a reálbérek. Az élelmiszeripar ágazatainak pozícióit ismerve erre pedig gyakorlatilag alig van reális esély. Mindez azért is nagyon hátrányos, mert egyrészt a jövő májusi uniós csatlakozás alapvetően változtathatja meg az ország, ezen belül a munkavállalók helyzetét, másrészt a különböző közgazdasági számítások szerint ezek az intézkedések ismét főleg a bérből és fizetésből élőket, valamint a nyugdíjasokat sújtanák.