Sikeres kongresszus Szegeden

Egység, összefogás, új kihívások

Kapuvári József és az elnökség újra bizalmat kapott

Az egység, az összefogás, a jövőbeni szakmai és érdekvédelmi kihívások magabiztos vállalása jegyében zajlott le a HDSZ V. kongresszusa 2001. november 30.-án és december 1.-én Szegeden, a Pick szabadidőközpontban. A tanácskozás elfogadta az elmúlt négy évről szóló beszámolót, Kapuvári József elnököt és az elnökség tagjait újjáválasztotta, módosította az alapszabályt, irányelveket fogadott el a 2002. évi bértárgyalásokról, állást foglalt az élelmiszerbiztonságról, valamint az egységszakszervezet megteremtéséről. A beszámoló vitájában meghívott vendégként részt vett Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója, a Hússzövetség alelnöke, Rabi Ferenc, az MSZOSZ alelnöke, Dr. Bereczky András, a Medosz főtitkára és Simon Dezső, a Vasutas Szakszervezet alelnöke.

Golhovics Gábor a házigazdák nevében köszönti a küldötteket. Az elnöki asztalnál: Németh György, Kapuvári József és Bihari Vilmos

A tanácskozás ünnepi nyitányaként a résztvevők elénekelték a Himnuszt, Czirják Csilla szinművésznő előadásában meghallgatták Karinthy Frigyes Előszó című versét, majd egyperces néma felállással adóztak az elnökség elhúnyt tagja, Tóth Sándor kolléga emlékének. A házigazdák nevében Golhovics Gábor, a Pick Szeged Rt. szb-elnöke köszöntötte a kongresszus küldötteit és vendégeit. Németh György alelnök a Gyulán tartott előző kongresszus fontosabb döntéseit felidézve arra kérte a jelenlévőket, hogy értékeljék, mi valósult meg a kitűzött célokból és mondják el véleményüket a jövőbeni feladatokról. A megnyító ünnepi perceinek záróakkordjaként Kapuvári József elnök Aranygyűrű és Emlékplakett kitütetéseket adott át az érdekvédelmi munkában kiemelkedő érdemeket szerzett szakszervezeti tisztségviselőknek.

Elnöki beszámoló

Kapuvári József

Kapuvári József elnök a beszámolója megtartása elött arra kérte a jelenlévőket, járuljanak hozzá, hogy a HDSZ 200 ezer-, a Pick alapszervezet pedig további 50 ezer forintot adományozzon az égési sérülést szenvedett gyerekek ellátására Szegeden létesítendő ambulancia javára.

Az írásos beszámoló kiegészítéseként az elnök elöljáróban méltatta a kongresszus előkészítése során az alapszervezetekben végzett munkát, amely összekapcsolódott az üzemitanácsi választásokkal. Elismeréssel szólt arról, hogy az üzemi tanácsokba döntően a HDSZ jelöltjei jutottak be, a választásokon magas volt a részvételi arány, mindez pozitívan értékelhető a szakszervezet támogatottsága szempontjából.

A szakma helyzetéről szólva Kapuvári József elmondta: az Európai Unióhoz való csatlakozás várható időpontjának közeledtével egyre fontosabb lesz a húsipari cégek versenyképessége. Sajnos technológiai téren tapasztalható lemaradás, a húspiac zavarai és az agrárvertikum kialakulatlansága sok kérdőjelet vet fel. Kijelentette: a húspiacnak, amely egyenlőre belenyúlik a feketegazdaságba, ki kell fehéredni, különben nem lehet hiteles garanciákat teremteni az élelmiszerbiztonság terén. Úgy itélte meg, hogy a forint felértékelődése a pénzpolitika változása következtében mintegy 5-6 milliárd veszteséget okozott az ágazatban. Az állam nem dobott mentőkötelet a bajba került vállaltoknak, nincs nyereség, nem jut pénz fejlesztésekre, és az így bezáródó körből nincs lehetőség kitörésre. 2001-ben a nehézségeket fokozta, hogy késett az export-támogatás kihírdetése, aggodalmat keltenek azok a hírek miszerint jövőre nem lesz állami szubvenció a kivitelre. A foglalkoztatás szempontjából bírálta, hogy megnövekedett az élőállatok exportja, ami hátrányosan érinti a feldolgozó kapacitások kihasználását.

A szóbeli beszámolóban nagy teret kapott az élelmiszerbiztonság kérdése, amit csak hangsúlyozott az elnöki dobogó fölött elhelyezett jelszó: Biztonságos élelmiszert - biztos munkahelyet! Az elnök úgy ítélte meg, hogy Magyarországon az élelmiszerek biztonsága megfelelő, helyenként jobb mint Nyugat-Európában, de sokat kellene költeni azért, hogy ezen a szinten maradjunk. Kivánatosnak mondta, hogy a kormány - az informatikához hasonlóan - nevezzen ki kormánybiztost az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok koordinálására. Nem célszerű ugyanis az agrártárca alá rendelni a létrehozandó hivatalt.

Európai béreket! Élelmiszerbiztonságot a termőföldtől a tányérig

A szakmai közvéleménynek hangot adva Kapuvári József sürgette az ágazaton belüli összefogást, hogy "a számunkra kijelölt szűk mezsgyén egy irányba haladjunk", s a különböző érdekcsoportok alapvető kérdésekben ne keresztezzék egymás törekvéseit. Sajnálatos - mondta -, hogy a szakma elitje nem támogatja megfelelően a szakképzést és a húsipari kutatásokat. Emlékeztett arra, hogy piaci viszonyok között a munkavállalók is osztoznak a vállalkozások sorsában, vannak közös érdekek, ezért az ágazat helyzetét és jövőjét illetően a szakszervezet továbbra is élni kíván a vélemény nyilvánítás és a beleszólás lehetőségével.

Az érdeklődéssel fogadott beszámoló végén az elnök felhívta a vendégek figyelmét, hogy az elnökség írásos beszámolója elérhető interneten, a www.edosz.hu címen.

Az elnöki beszámolót követően Törökné Leelőssy Erzsébet, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak. Megállapította: a HDSZ vezető testületei az éves gazdálkodás tervezésénél arra törekedtek, hogy a költségek növekedése ne haladja meg az infláció emelkedését, figyelembe vették az alapszerveztek teherviselő képességét. A munkahelyek leépítésével együttjáró taglétszám-csökkenés gondokat, az elmaradt bevételeket a befektetett pénzeszközök hozadékából kellett pótolni, hogy a központ támogatni tudja az üdülést és az informatikai fejlesztést. A gazdálkodás és a pénzkezelés a beszámolási időszakban szabályszerű volt, az ellenőrzések során hiányosságokaz nem észleltek. Az alapszervezetek nyilvántartása és költségvetési kapcsolatai alapvetően megfelel a követelményeknek, a sztrájkalapba történő befizetéseket rendben teljesítik.

Hozzászólások

Bordács Ferenc (Szolnok) arról adott számot, hogy mi is történt munkahelyén az elmúlt két évben. A Solami Rt. tavaly április 17.-én megszűnt, s jogutódlás nélkül új cég jött létre a régi cég vagyonán. Ez azt is maga után vonta, hogy a szakszervezeti alapszervezet is megszűnt, tehát újra kellett indítani a mozgalmat. Míg a Solami Rt.-nél elég jól működött az alapszervezet, mivel az emberek hozzáállása is kellően támogató volt, addig az új cégnél erőteljes szervezőmunkára volt szükség a szakszervezeti élet beindításához. Nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy a bérből és fizetésből élő alkalmazottaknak tartozniuk kell valahová, hiszen érdekképviselet nélkül teljesen kiszolgáltatottak. Az új tulajdonos nem örült a szervezésnek, ám tudomásul vette. Mára sikerült elérniük, hogy a munkabérből levonják a szakszervezeti tagdíjat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy jelentős a cégnél a fluktuáció. A 140 főből jó néhányan kicserélődtek, ez annak is köszönhető, hogy megjelentek a cégnél az úgynevezett "rabszolgakereskedők", vagyis az olcsó munkaerőt hozó nepperek. Ez rontja a dolgozók helyzetét, nehezíti az érdekvédelmet. A cégtörténethez az is hozzátartozik, hogy az szb- titkár ma is perekre jár. Szerinte, aki érdekképviseleti munkát folytat, annak mindent dokumentálnia kell, különben nehéz helyzetbe kerülhet.

Tóth Ferenc (Délhús) elmondta, hogy három évtizede szakszervezeti tag, s mondhatni otthonról hozta magával a szakszervezeti munka iránti elkötelezettségét. Három éve tagja a HDSZ elnökségének, ám az elmúlt három évben jelentős változásokat tapasztalt. A Délhúsnál korábban 1200-an dolgoztak, mára a létszám lecsökkent, s ezáltal a taglétszám is. A kieső tagdíjat nem tudták pótolni, ezért is nehéz a szakszervezeti alapszervezetnek fenntartania önmagát. A munkát az is nehezíti, hogy a cégnek három helyen helyezkednek el a telephelyei, s ezek között a munkahelyek között sincs meg az összhang, az egyetértés.

A vállalat privatizációs folyamata nem zárult le, a három év alatt öt vezérigazgató váltotta egymást. Idén nem született bérmegállapodás, éppen a gyakori vezérváltás miatt. Csupán 4 százalékos béremelést hajtottak végre a cégnél, de Lukács György vezérigazgatóval végül is sikerült bérkiegészítő megállapodást kötni. A cég gazdálkodása egyébként tükrözi a piaci helyzetet, s csak minimális nyereséget tudnak realizálni. Az alapszervezet taglétszáma azért is csökken, mert a jó szakemberek külföldre mennek dolgozni, sokkal nagyobb fizetésekért. A menedzsment ezt nem veszi zokon, neki jobb az alkupozíciója az új alkalmazottakkal. Az elnök hangsúlyozta az összefogás fontosságát, hiszen a tömeg a szakszervezet mögött áll.

Bezdán János

Bezdán János (Gyula) hosszabb lélegzetű felszólalását három téma köré csoportosította. Elmondta, hogy ezer szakszervezeti tag képviseletében szólal fel, és büszke arra, hogy a cégénél több mint 90 százalékos a szervezettség, amit persze csakis kemény, napi küzdelmek árán sikerült elérniük és megtartaniuk. Először a munka törvénykönyvének módosításáról fejtette ki a véleményét, miszerint ez merénylet volt a munkavállalók ellen. Igen sokat tettek azért a környezetükben, hogy a képviselők ne fogadják el a végül mégis megszavazott módosításokat. Tüntetéseken, tiltakozó nagygyűléseken, kerekasztal beszélgetéseken vettek részt, ám mindhiába. A szakszervezeti véleményt nem vették figyelembe a honatyák. Más eszközük nem lévén, fizetett hirdetésben tették közzé, hogy a parlamenti képviselők hogyan szavaztak. Aki igennel, az a munkavállalók ellen tette ezt, s nem árt, ha a dolgozók is tudják. Második témakörben az egységszakszervezet kérdésében kifejtette, hogy az ÉDOSZ sorsa 1990. óta napirenden van, de azóta sem sikerült változásokat elérni. Előbb-utóbb azonban szükség lesz a fúzióra. Ma még talán nem érett meg a helyzet, s nincs meg az egységszervezet pénzügyi háttere sem. Azt azonban mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a HDSZ-nek van szellemi és anyagi tőkéje, nyilvánossága, amit a fúzió során nem szeretne elveszíteni. A harmadik témakör az ágazati kollektív szerződés volt. A négy évvel ezelőtti kongresszuson Jankó Ferenc a Hússzövetség akkori és mostani elnöke ígéretet tett a kollektív szerződés megkötésére. A húszadik század kevés volt hozzá, talán a huszonegyedik elegendő lesz hozzá, tette hozzá ironikusan az elnök. Azt is nehezményezte, hogy a Hússzövetség képviselője - ezúttal Bihari Vilmos vezérigazgató - nem hallgatta meg a beszámolót és a felszólalásokat. Ez azért is probléma, mert a szövetségnek jobban kellene támaszkodnia a szakszervezetre, hiszen a jó együttműködés mindkét fél számára fontos.

Illés Imre

Illés Imre (Zalahús) azt hangsúlyozta a munkaerő elvándorlással kapcsolatban, hogy a magyar munkavállaló nem rosszabb nyugat-európai társánál. A szakmát éppen olyan jól műveli, mint mondjuk Dániában, Ausztriában, csak éppen a fizetési lehetőségek térnek el jelentősen egymástól. A hazai alacsonyabb GDP következtében nálunk a bérek is alacsonyabbak. Fontos volna, hogy a HDSZ az MSZOSZ-szel közösen felállítana egy szakértő testületet, amely minden fontos fórum számára világossá tenné a szakszervezetek szándékait. Lobbizni csakis szakértői háttérrel lehet és érdemes. A döntések előkészítéséhez fontos a szakértői vélemény kialakítása. Ugyanakkor az egységszakszervezet gondolatával nem teljesen értett egyet, mivel szerinte az emberek nem szeretnének "felolvadni" a nagyobb közösségben. Mindenki ragaszkodik a saját identitásához, a hagyományokhoz, amit nem szeretnének elveszíteni. Viszont vannak olyan témák, amelyben érdemes volna közös platformot létrehozni.

Gergely Tibor (Zalahús) közelmúltban nyugdíjba vonult szb titkár dícsérte a beszámolót. Szerinte ilyen alapos munkát még nem olvashattak a küldöttek. Sajnálatosnak mondta, hogy a cégnél, amely az MRP formát választotta a privatizálásnál, sem a bérben, sem az osztalékban nem sikerült előbbre lépni, amiért magát is felelősnek nevezte. Ugyancsak sajnálatos, hogy az elmúlt négy évben nem sikerült az ágazati kollektív szerződést megkötni. Ez annak is köszönhető, hogy a kormányok nem támogatják a szakszervezeti mozgalmat. Véleménye szerint az állami támogatás igénybevételét ahhoz kellene kötni, van-e a cégnél érvényes kollektív szerződés.

Küldöttek a teremben

Horváth László, a Húsos Újság főszerkesztője megköszönte a bizalmat, annál is inkább, mivel az egyetlen kongresszus által választott szerkesztő a szakmában. Ez viszont nagy felelősséget is jelent a számára, hiszen a lapnál cenzura nincs, más kontroll sem működik, önállóan kell dönteni, ennek megfelelően igyekszik minden fontos kérdést a lap hasábjain megjelentetni. A Húsos Újság a szakma lapja is, ami egyben a nyilvánosságot is jelenti a HDSZ tagjainak, hiszen a képviselőkhöz és más döntéshozókhoz is eljutnak a példányszámok. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy csak akkor van a szakmának és az érdekvédelemnek nyilvánossága, ha maga megteremti hozzá a feltételeket. Nincsen támogatás, a rendszerváltás óta a szakszervezetek egyre kisebb teret kapnak a sajtóban, a kormányoknak sem érdeke a szakszervezeti nyilvánosság működése. Bizonyítja ezt az is, hogy a szakszervezetek korábbi lapja, a Népszava is elveszett az érdekvédelem számára, hiba volt eladni, mert ezzel az egyik legfontosabb vitafóruma szűnt meg az egész magyar szakszervezeti mozgalomnak. Jelenleg legalább egy hetilapra volna szüksége a munkavállalói érdekvédelemnek.

Molnár Attila

Molnár Attila (Gyöngyös) októberben csatlakozott a cég alapszervezete a HDSZ-hez, s az eddigi tapasztalatok alapján nem bánták meg. A jövőt azonban közösen kell formálni, együttgondolkodás nélkül nem lehet növekedési pályára lépni. Ma még hiányzik ez a közös gondolkodás. Véleménye szerint a feketegazdaság felszámolására hathatósabb intézkedések szükségesek. Például a kollektív szerződést kellene olyan módon változtatni, hogy a tulajdonosoknak minden külföldi munkavállaló alkalmazása előtt ki kellene kérnie a szakszervezet véleményét, és egyetértését. Ez egyébként az EU tagországokban is elfogadott gyakorlat.

Golhovics Gábor (Pick Szeged) ugyancsak az egységes szervezet létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. Cége, a Pick, illetve az Arago Csoport immár nemzetközi méretű vállalkozássá nő, amit azért említett, mert Kapuvári József, a HDSZ elnöke is szólt a szakszervezeti mozgalom nemzetközi kérdéseiről. A magyar szakszervezeteknek fel kell készülniük az EU csatlakozásra, és készen kell állniuk a szociális párbeszédre. Megváltozott a világ, cégüknél új, fiatal tulajdonosok léptek színre, akiknek más az életfilozófiájuk, s a szakszervezethez is másként viszonyulnak. Az Arago Csoport tulajdonosai cég szinten gondolkodnak, s a cégcsoport tagjainak munkáját hasonlítják össze. A Pick Csoport esetében öt céget vizsgálnak, s az eredményeket felhasználják arra, hogy a szakszervezeti alapszervezeteket egymással szembe állítsák. Például a bér kérdésében jó érvként hangzik, hogy miután Szegeden a legmagasabbak a bérek, ott ne kérjenek béremelést. Erre a harcmodorra a szakszervezet még nem készült fel, ezért lenne fontos, hogy cégcsoport szinten is létrejöjjön a szakszervezetek között egy szorosabb együttműködés. Jobb ezt maguknak a szakszervezeteknek kezdeményezni, mint megvárni, amig az élet amúgy is kikényszerí

Vitazáró

Kapuvári József elnök foglalta össze a vitát és válaszolt a hozzászólásokra. Megállapította: az Európai Unió követelményeinek megfelelő szociális párbeszédre a hazai munkavállalói érdekvédelem nincs felkészülve, nem rendelkezik megfelelő szellemi háttérrel és nyilvánossággal. A szakszervezeti egység megteremtése mindemellett gyorsabb lesz, mint azt ma gondoljuk. Az élelmiszeriparban az egységszakszervezet létrehozása nem csak a húsosokon múlik, további erőfeszítéseket kell tenni, nem szabad a korábbi elhatározást feladni. Az egység megteremtése nem jelenti a szakmai identitás feladását. A külföldről érkező munkavállalókkal kapcsolatban elmondta, hogy egyes cégvezetők már felvillanyozódtak: a magyar igazolvány bevezetésével majd olcsóbb munkaerőt kaphatnak. Az elnök megköszönte a vendégek hozzászólását, magvas gondolataikat. Egyetértően megerősítette: ha közös erőfeszítéssel nem tudunk a mai helyzeten változtatni, a szakszervezeti mozgalomnak nem lesz jövője, pedig - hangsúlyozta - szakszervzetek nélkül nincs demokrácia. Kérte a küldötteket, hogy a konkrét felvetések összegzésével bízzák meg az elnökséget.

A beszámolót és az összefoglalót a kongresszus elfogadta.